A fényt követve (dedikált) [antikvár]

"Azonossá teszem magam a magyar forradalommal és annak hőseivel, akik az utcán, vagy a megtorlás által haltak hősi halált. Hálával és köszönettel adózom azért, amit az ő rendíthetetlen kiállásuk és megrendíthetetlen becsületük állított elénk. Bocsánatot kérek mindenki nevében a nép haragja által embertelenül megalázott ávós-tisztek leszármazottjaitól, és úgy érzem, nekik is szembesülniük kell az igazsággal, hogy megkönnyebbüljenek saját múltjuk súlyától. Toleranciára kérek fel minden magyart az összefogás érdekében a nemzetért, mert csakis egyetemes magyar kultúra létezik - határok nélkül." Részlet az Előszóból - B. Molnár Edith