A földrajz tanítása (dedikált példány) [antikvár]

ELŐSZÓ A XXI. század küszöbén az oktatásügyi reformtörekvések igényeinek megfelelően a pedagógusképző intézetekből kikerült földrajzot tanító tanárnak sokoldalú feladatot kell megoldania ahhoz, hogy korszerű pedagógiai, metodikai szemléletmód szerint végezze oktató-nevelő munkáját. A képző intézetek feladata, hogy biztos szakmai alapok mellett a tanári munkával járó bonyolult és sokrétű feladatok megoldására is felkészítse a tanárjelölteket. Ennek a komoly, EU-s követelményeket is szem előtt tartó képző tevékenységnek szerves része a „A földrajz tanítása" c. módszertani tankönyvünk, melyben a földrajztanítás elméleti és gyakorlati kérdésköreinek vizsgálatával, a pszichológia és a pedagógia kutatási eredményeinek felhasználásával, konkrét iskolai, iskolán kívül végzett munkából vett példák bemutatásával kívánjuk feltárni a modern, hatékony földrajzoktatás megvalósításának lehetőségeit, módjait főképpen az általános iskolában, de számtalan esetben utalunk a középiskolai tevékenységi formákra is. A tankönyv megírásakor kiemelt szempontnak tekintettük, hogy a tanáqelölt magas szinten ismerje a földrajzoktatás feladatát, követelményrendszerét, s tudja felhasználni a földrajz nyújtotta lehetőségeket a XXI. század társadalmi igényének megfelelő alapműveltség kialakításában, fejlesztésében, a világnézeti-, a hazafias-, a környezetvédelemre, a humanizmusra való nevelésben, a közgazdasági szemlélet fejlesztése érdekében. Minden fejezetben szem előtt tartottuk a pedagógussá válás folyamatának igényeit, s a könyv felépítésében, fejezeteinek elrendezésében is az iskolai gyakorlatra történő felkészítés volt fő vezérlő elvünk. A tankönyvben részletesen foglalkozunk a földrajzi ismeretek rendszerével, a tanítási-tanulási folyamat mikrostruktúrájával. E fejezeten belül nagy súlyt helyeztünk az ismeretszerzés mozzanataiban érvényesítendő pedagógiai, metodikai eljárásokra, tanári, tanulói tevékenységi formákra. Foglalkozunk a földrajzoktatás szervezeti kereteivel, formáival, módjaival, a tanár tervező munkáival - helyi tanterv, tanmenet, tématerv, óravázlat - készítésének tartalmi, formai kérdéseivel. A rendszerváltást követően az oktatás reformja permanens folyamattá vált. Időnként változtak a tanterv célkitűzései, követelményei, a tanítási anyaga, a tantárgyak helye és óraszáma. A könyv megírása az érvényben lévő kerettanterv és a bevezetésre kerülő NAT időszakára (2004) esett, s ebből következett, hogy az egyes didaktikai, képzési, nevelési feladatok megoldására ajánlott módszereket több esetben a kerettanterv anyagából vett példákkal illusztráltam. Ez azonban nem zavarj a a könyv használhatóságát, mert a példák csak mintául szolgálnak, azok bármikor újakkal helyettesíthetők. A példaanyagnak szinte alig van jelentősége a tanításitanulási folyamat lényegét tekintve, a módszerek, munkaformák megválasztását illetően. Ugyanis bizonyosra vehető, hogy lényeges és jellemző földrajzi tények, fogalmak, folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek változatlanul maradnak, ha netán a témák helye, terjedelme a NAT-ban módosul is.