A győri káptalani magánlevéltár törzsanyagának regesztái (1527-1600) (dedikált példány) [antikvár]

Bevezetés A győri káptalan magánlevéltárának legértékesebb részét tömörítő, Törzsanyag nevű állaga jelen formájában egy többszakaszos rendezés eredménye, mostani állapotát Ebenhöch Ferenc kanonoknak köszönheti.' A levéltár eredeti elrendezéséről a legkorábbi. Index capsarum capituli Jaurinensis c. segédlet" tájékoztat minket. Az 1695-ben készült indexben a komplett káptalani levéltár állománya szerepel, melyet az első oldal feljegyzése szerint a nagy sekrestyéből a nedvesség miatt a kis sekrestyébe helyeztek át.^ A kötet nagy részét betűkkel (A-tól XX-ig) elnevezett kapszákba rendezett hiteleshelyi levéltár'* alkotja, emellett a Zichy család iratait kitevő 8 kapszának és a magánlevéltár 18 fasciculusának leírása szerepel benne. A káptalan saját javaival kapcsolatos iratok - ahogy a segédlet készítője fogalmaz - egy fekete szekrény polcain {in cista nigra demissa et lata sub suis sedulis districte) kaptak helyet. Ezt később újabb rendezés követte, melyről az 1820/30-as években elenchus készült. Ehhez valamelyest alapul vették az addigi rendszert, de azt tovább finomítva tematikus csoportokat alakított ki. Alapegysége az arca, azaz szekrény lett, melyek a székesegyház sekrestyéjében, a Zichy Ferenc győri püspök által készíttetett díszes barokk szekrényekben kaptak helyet.^ A sekrestye ajtajától balra egészen az oltárig húzódó szekrénysor alsó részén volt az I-XXV., az oltártól jobbra folytatódó alsó szekrényekben pedig XXVI-XLIII. arca. A felső szekrényekben mindössze néhány protocollumot említ az elenchus. Ebenhöch Ferenc rendezése során - mikor is a levéltárat a székesegyház karzati helyiségébe költöztették - sajátos, ma talán kissé furcsának tünő elvet alkalmazott. Kigyűjtötte a legértékesebb iratokat és azokat kibocsátó szerint rendezve nagy mappákban helyezte el, melyeket Cimeliothecának nevezett el. Emellett a fontosabbnak vélt iratokat kiválogatva, az eredeti rendet többé-kevésbé megtartva kisebb mappákat, ún. Thecákat hozott létre.'' Ebenhöch 1883 májusában kezdett hozzá a ' Ebenhöchröl: Katona Csaba: Ebenhöch Ferenc kanonok személyes hatai - egy pillantás a Győri { Egyházmegyei Levéltár iratanyagára. Egyháztörténeti Szemle 3 (2002) 1. sz. 143-154.; Uő.: Az i ' Ebenhöch és Jéhn család kapcsolata. Adatok Ebenhöch Ferenc kanonok családi hátteréhez. In: Nemes-Vajk: In laboré fructus, 247-258. f ^ GyEL GyKMLt, Segédletek, nr. 1. í: ^ A sekrestyékről lásd: Bedy: Győri székesegyház, 15. illetve Levárdy: Székesegyház, 97-407. A Capsa X. a győri püspökséggel kapcsolatos iratokat rejtett, ez ma mmden bizonnyal a Püspöki levéltár Capsariumának magját alkothatja. ' Lásd erről: GyEL GyKMLt, Segédletek, nr. 2. {Elenchus documentorum, quae arcis sacristiae venerabilis capituli Jaurinensis continetur). ' Az 1870-es években a hiteleshelyi levéltárat rendezte, erről lásd; [Kisfaludy Béla]: Egy látogatás a ft. győri sz. e. káptalan orsz. levéltárában. (Lenyomat a „Győri Közlöny" 1879. 72-ik számából.)