A hagyományozódás egy sajátos esete (dedikált példány) [antikvár]

Vizsgálódásaink tárgya egy átlagos értelmiségi család. A szülők - főiskolai adjunktus és könyvtáros - három gyermeket nevelnek; az anya hét évig volt gyesen, tehát ráért s gondot is fordított arra, hogy gyermekeit ne csak anyatejjel, hanem énekekkel, mondókákkal, mesékkel is táplálja. Ez a törekvése inkább csak célkitűzésében volt tudatos, magának az átadásnak a folyamatában több volt az ösztönösség, véletlenszerűség. Úgy érzi, felkészülve sem volt rá, de nem is lett volna jó előre kigondolt terv szerint "okítani" a gyermekeket. A fiatalasszony tehát azt adta tovább, amit maga is hallott gyermekkorában, többnyire még iskoláskora előtt, vagy legkésőbb nyolc-kilenc éves koráig; esetleg azt, amit a nála öt évvel fiatalabb öccse kicsi korában hallott...