A hegy szíve (dedikált) [antikvár]

A szerző által dedikált példány.
Mikor Felszeghy Csaba könyvét még kéziratban olvashattam, különös szépprózája varázsos, időtlen kiterjedésbe zökkentett. Olyan észlelésmódot nyitott meg bennem, amelynek átélésére csak kisgyerekként voltam képes. De akkor nem tudtam kifejezni a láthatatlant, ami plasztikusan előttem termett: a természetes közelségembe nyomult abszurdot. A hallhatón túli közlések, nevek, mozgások jelzés-pantomimját. Ünnepi érintések szúró örömét, szorongások, édes, selymes mesedünnyögések álomba mosódó ringatását. Felszeghy Csabának sikerült szaggatott, szépséges mondataiban megfogalmaznia a titkot, amit csak a gyermeklélek ezüstös csillámokkal átszőtt képzelete fog fel. Ismer. Sejt. Ért. a felnőtt elfelejti. E sorokkal szeretném megköszönni neki visszaajándékozott, legszebb pillanataimat. És azt, hogy új műfajt teremtett a legfontosabb témában. Mindig tudtam, hogy remekművek egyedül az ékkővé metszett, egyszerű mondatokból, szemérmes ködleplek villanásaiból, elhallgatások, csendek fantáziaformákkal kitölthető öntőformáiból születhetnek. - Szepes Mária