A helytörténetírás levéltári forrásai II. (dedikált példány) [antikvár]

A szerkeaztS előszavaA Hajdú-Bihar megyei Levéltárban, őrzött levéltári forrásokról 1972-ben megjelent első kötet a feudálizmus korának fondjait ismertette. Az annak előszavában kifejtett szerkesztési elvek érvényesülnek e kötetben is azzal a különbséggel, hogy az ismétlések elkerülése végett mind az önkormányzati igazgatásnál, mind az egyéb iratképző szerveknél az azonos tipusú ágazatokat összevontan mutatjuk be.Ezt az alapelvet azonbíin nem mindig lehetett érvényesíteni, hiszen pl. az egyes hajdúvárosok a polgári korszakban eltérő fejlődési vonalat képviseltek, igazgatási rendszerük másként alakult, és legföljebb az alapvonásokban e-gyeztek meg.A hajdúkerület városaiból és Bihar, valamint Szabolcs megye egyes községeiből, valamint Debrecen város birtokrészeiből alakult Hajdú megye, továbbá Debrecen, és maga Bihar megye önálló törvényhatóságokként bontakoztak ki az 1848-a3 polgári forradalmat és a kiegyezést követő években. Ahol azonban a különböző államigazgatási szervek története azonos jellemvonásokat mutat, ott az ágazatokhoz tartozó hatóságokat és intézményeket pl. a szakigazgatás állami szerveit, a bíróságokat, az iskolákat, stb., összevontan tárgyaljuk.A feldolgozás az iratképző szervek neve alatt kezelt iratok leirásáaál nem terjedt ki minden raktári egység egyedi bemutatására, hanem csak az irat-tipuaokban jelentkező eltérések feldolgozására szoritkozott.Az elaő kötetben a kutatás megkönnyítése éltekében külön helyet kaptak a helynevek, azok levéltári jelzetei. A második kötetnél erre a források nagy Bzáma miatt nem volt lehetőség.A kötet szerkesztésének alapvst.' kiindulópontja az volt, hogy az iratképző szervek történetére osak annyiban utaljon, amennyiben az megkönnyíti a további kutatómunkát, tehát felhívja a figyelmet mindazokra az államigazgatá-ai, jogalkalmazási, gazdasági, társadalmi szervekre, családi- és magánlevéltárakra, amelyek a helytörténészek további kutatását elősegítik. Akár meghatározott kérdések megoldását, akár valamely helység történetét vizsgálja a kutató, a kiadvány alapján megtalálhatja a munkájához nélkülözhetetlen forrástipuaokat. A különböző iratképző szervekhez irt fejtegetések onnicis bevezetőként szolgálhatnak, semmikép. sem helyettesithet.i.k a további feltárásokat. Hem is lépnek fel ilyen igénnyel, A kötet célja éppen ezért nem területen élő szervezetek történetének bemutatás.a, hanem csupán a legfontosabb problémák részleges jelzése.Az időhatárokat illetően alkalmazkodnvLnk kellett az egykorú iratkezelés ellentmondásaihoz, a rendelkezésünkre álló segédletekhez, vagy ügyiratokhoz. Bár a kötet a kapitalizmus korának forrásait fogja át, mégsem tekinthetett el az egykorú iratkezelésben egységesen nyilvántartott raktári egységek dátumaitól. Ha egy-egy segédlet, jegyzőkönyv a polgári forradalom idejét megelőzte, Tagy a felszabadulás után keletkezett, de annak idején egybekötötték a tőkés