cI*növénytermelés 1970. Tom. 27. No. Ö.'499U-A javító fajtafenntartó nemesítés újabb módszere a Szegedi törpe seprűcirok fajtánálbacsa pál Gabonaterinesztési Kutató Intézet, SzegedA környezeti tényezők közül az időjárás kétségkívül a legerőteljesebben . ható ökológiai tényező a seprűcirok esetében is. Az ökológiai vizsgálatok feltétele, hogy a vizsgálandó növénypopuláció legalább két eltérő környezeti hatás közepette fejlődjön. Eltérő földrajzi és egyéb mesterségesen létrehozott...
cI*növénytermelés 1970. Tom. 27. No. Ö.'499U-A javító fajtafenntartó nemesítés újabb módszere a Szegedi törpe seprűcirok fajtánálbacsa pál Gabonaterinesztési Kutató Intézet, SzegedA környezeti tényezők közül az időjárás kétségkívül a legerőteljesebben . ható ökológiai tényező a seprűcirok esetében is. Az ökológiai vizsgálatok feltétele, hogy a vizsgálandó növénypopuláció legalább két eltérő környezeti hatás közepette fejlődjön. Eltérő földrajzi és egyéb mesterségesen létrehozott hatások különösen a fajtakutatásokban használatosak. Mándy (1967) azonban felismerte e módszer hiányosságait. Eltérő földrajzi vetésekben nehezen választható el az időjárás, a talaj és a domborzat hatása. Továbbá több éves kísérletek esetében nem különíthető jól el a vizsgált növények genetikai struktúrájának ill. élettani állapotának megváltozása. Mándy ezeket a hátrányos körülményeket szakaszos vetések beállításával és új ökológiai felvételezési rendszer kidolgozásával kívánta kiküszöbölni.Öt év során vetésvariáoiókkal kialakított eltérő klimatikus ökológiai vizsgálatokat végeztünk a Szegedi törpe államilag elismert seprűcirok fajtával. Megfigyeléseink megerősítették, hogy a növénypopuláoiót alkotó egyedek genotípusos adottságai felmérhetők. Nagy (1971) a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett klimatikus ökológiai vizsgálatokat Mándy nyomán a Szegedi törpe seprűcirok fajtával. Vetésvariációs vizsgálatok külföldi adatairól a seprűcirok esetében azonban nincs tudomásunk.Vizsgálataink eredményei adták a gondolatot, hogy a növénypopulációt alkotó eltérő genotípusú egyedeket az eltérő klimatikus tényezők hatására elkülöníthetjük. Három vetésidőben korai, normál és késői eltérő időjárási tényezők érik a növénypopulációt a vegetatív fenofázisban. A korai március vége vetésekben kikelt növények alacsonyabb napi átlagos léghőmérsékletnek vannak kitéve keléstől bugázásig, mint a normál április 20 30 , vagy a későbbi május 10 15 vetésekben kikeltek. A csapadék mennyisége, a csapadékos napok száma és a napsütéses órák mennyisége is eltérő az egyes vetésvariációkban kikelt növények vegetatív fenofázisában.Két egymást követő évben az egyes vetésidőkben kialakult kedvező fenotí-pusú epedek szűrésével, utódvizsgálatával és a kedvező értékekkel rendelkezők szintetizálásával a Szegedi törpe fajtából mesterséges új növénypopulációt kívántunk előállítani. Összehasonlító vizsgálatokat állítottunk be a szintetizált és a klasszikus módszerrel előállított elit fokozatú növénypopulációval.Anyag és módszerVizsgálatainkat a Gabonatermesztési Kutató Intézet Szeged kiszombori növénynemesítő telepén végeztük. A kísérletek talaja réti öntéses agyag. A kísérleteket a Szegedi törpe köztermesztésben levő fajtával végeztük. Az 1973. év-2*|i - i , - r " . 1,1 ' :i' ^ ' í/
Termékadatok
Cím: A javító fajtafenntartó nemesítés újabb módszere a Szegedi törpe seprűcirok fajtánál (dedikált példány) [antikvár]
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.