A kálvinizmus és a magyar kultúra (dedikált példány) [antikvár]

Előszóként „ A kálvinizmus és a magyar kultúra " címmel 2005. szeptember 23-án és 24-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek és a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóságnak a Szatmárnémeti Németi Református Egyházközséggel és Csenger Város Önkormányzatával karöltve meghirdetett tanácskozása megrendezésének ötletét a 450 éve (Kálvin János genfi győzelmének esztendejében) tartott erdődi zsinat sugallta. Szatmárnémeti, Óvári, Csenger református zsinatait követően az 1555-ös Erdődi Református Zsinat rakta le ugyanis a magyar kálvinizmus alapjait. A protestantizmus művelődési életünkben betöltött szerepére gondolva a magyar nyelv és művelődés szempontjából meghatározó társadalmi - kulturális és egyházi mozgalom máig élő, ható szemléletformáló hatásának vizsgálatát tűzte ki célul a tanácskozás. Az összmagyar kultúra protestáns származású alkotói bármelyikének tevékenységét, szűkebb pátriájukhoz való viszonyát, kapcsolatát a magyar kálvinizmus hatása, törekvései ismerete nélkül elképzelhetetlen megérteni (gondoljunk csupán a Partiumból származó Károli Gáspárra, Misztótfalusi Kis Miklósra, Kölcsey Ferencre, Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, vagy Szilágyi Domokosra, Páskándi Gézára ). Sokuk esetében a protestantizmus nem pusztán felekezeti hovatartozást, hanem sajátos (és különösen a Kárpát-medence e vidékére jellemző) szemléletet, közösségi és magánéleti viszonyulást jelentett. Az elmúlt esztendők folyamán az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (nem utolsó sorban annak Partiumi Alelnökségének köszönhetően) nem egy rendezvényével felhívta a figyelmet a Kárpátmedence e részének a magyar művelődési életben betöltött meghatározóan jelentős szerepére. A kálvinizmus és a magyar kultúra címet viselő tanácskozás és megemlékezés új, szemléletében egységes nézőpont szerint vizsgálta meg összmagyar művelődési életünk néhány alkotójának tevékenységét, protestáns ihletettségű keresztény kultúránkhoz való kapcsolódását, a reformáció eszméinek századokon keresztül a máig élő hatását. A 2005. szeptember 23-án Szatmárnémetiben kezdődött, majd szeptember 24-én Erdőd, Ákos és Csengersima meglátogatását követően Csengerben folytatott és zárult tanácskozás tanulmányait tartalmazza e kötet. Muzsnay Árpád