A keringésfarmakológiai kutatások újabb eredményei (aláírt példány) [antikvár]

Az idén lesz 20 esztendeje annak, hogy dr. Szegi Józsefet, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem docensét tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetébe. Kinevezését követően az intézetben - korábbi szakterületének megfelelően - keringésfarmakológiai kutatásokat indított el a hagyományos kemoterápiái, toxikológiai és hormonológiai kutatások mellett. Ily módon az intézet olyan többprofilú oktató-kutatóhellyé vált, ahol a különböző farmakológiai szakterületek ütköztetése kölcsönösen ösztönözte egymás fejlődését.Szegi professzor úr tudományos pályafutása a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetében kezdődött, ahol 1951-től 1955-ig Issekutz akadémikus aspiránsaként dolgozott. Kezdetben a cukrok tápcsatornából történő felszívódását tanulmányozta, majd a szívglikozidok felszívódási viszonyaival foglalkozott. Ebből a témából 1956-ban védte meg kandidátusi értekezését. Ezt követően új félszintetikus morfin- és kodeinszármazékok hatásmechanizmusát analizálta. 1960-tól kezdve két évig dolgozott Berlinben a Német Tudományos Akadémia Kísérletes Szív- és Érsebészeti Intézetében, ahol a koronáriakeringés és a szívműködés hipoxia alatti változásaival foglalkozott. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetében az átszervezés nehéz periódusa után sikerült olyan keringésfarmakológiai munkacsoportot kialakítania, amellyel ezen a korábbi témáján kedvezőbb adottságok közepette dolgozhatott. Mindamellett a kutatások új irányát képviselték az adrenerg béta-receptor blokkolók antiaritmiás, antianginás hatásaival, az atrófiás és hipertrófiás szívizom működésének farmakológiai befolyásolhatóságával, valamint a kardiovaszkuláris rendszer szabályozása szempontjából fontos purinerg receptormechanizmusokkal kapcsolatos kutatások. Ezeken a területeken az elmúlt két évtizedben számos új eredmény születésének lehettünk szemtanúi, ill. részesei.Szegi professzor 1979-ben A szívműködés és a coronaria-keringés hypoxiás változásainak elemzése és befolyásolása" című értekezésével elnyerte az orvostudomány doktora tudományos fokozatot. Tudományos aktivitását fémjelzi az eddig megjelent 153 közleménye és a hazai, valamint nemzetközi kongresszusokon tartott több mint száz előadása. Sokrétű tudományos közéleti tevékenységét tanúsítja, hogy két évtizede vezetőségi tagja a Magyar Farmakológiai Társaságnak, elnöke az Országos Szakképesítő Bizottság Gyógyszerhatástani vizsgabizottságának. Egy évtizeden keresztül tevékenykedett a TMB Elméleti Orvosi Szakbizottságában. Szerkesztőségi tagja az Acta Pharmaceutica Hungarica", valamint a Gyógyszerészet-tudomány" c. folyóiratoknak. Munkájának elismeréseként 1969-ben megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést, 1984-ben pedig elnyerte a Munka Érdemrend arany fokozatát. 1989-ben eddigi tudományos pályafutásának értékeléseként megkapta a farmakológusoknak adható legmagasabb hazai kitüntetést, az Issekutz-díjat.Úgy éreztük, hogy Szegi professzor úr tanszékvezető egyetemi tanárrá történő kinevezésének 20. évfordulójáról méltóképpen egy olyan összeállítás megjelentetésével emlékezhetünk meg, amely - ha nem is a teljesség igényével, de - keresztmetszetét adja azoknak a keringésfarmakológiai kutatásoknak, amelyeknek hazánkban régi hagyományai vannak. A keringési betegségek fokozódó gyakorisága egyre sürgetőbbé teszi mindazokat a kutatásokat, amelyek akár egy-egy kardiovaszkuláris megbetegedés patomechanizmusát igyekszik feltárni, akár azok gyógyszeres befolyásolhatóságát vizsgálja, hiszen ezek a törekvések végső soron valamilyen új típusú gyógyszer kifejlesztéséhez vezethetnek. A kötet megírásához olyan kutatókat kértünk fel, akik nemzetközi szinten is nagy respektussal rendelkező vezető szakemberek, barátok, egykori pályatársak vagy munkatársak. Mindamellett szerepelnek a kötetben saját szerény dolgozataink is, amelyek jelenleg folyó kutatásainkból adnak némi ízelítőt. Ezúton szeretnénk hálás köszönetünket kifejezni mindazoknak, akik megtisztelték Szegi professzor urat és e könyv szerkesztőit azzal, hogy egy-egy közleménnyel hozzájárultak a kiadvány létrejöttéhez.