A középkori Tolna megye templomai - DVD-vel (dedikált példány) [antikvár]

1. BEVEZETÉS A késő középkori Magyarország egyik legnagyobb népsűrűségű és településállományát tekintve a hódoltság alatt az egyik legsúlyosabb veszteséget szenvedett megyéje,' Tolna megye középkorának történetére a legutóbbi évekig kevés figyelem irányult. A 19-20. század fordulóján Kammerer Ernő hatalmas anyaggyűjtése után a megye középkorának feldolgozása elmaradt és csak legújabban készült el vagy kezdődött meg egy-egy résztéma szisztematikus kidolgozása. Ódor János Gábor a 10-11. századi temetőket gyűjtötte össze,^ Szakály Ferenc kiadta a megye hatósága által kiadott vagy számára írt oklevelek regesztáit, és összeállította a középkori megye tisztikarát,^ Miklós Zsuzsa pedig feldolgozta a megye középkori várait.'' A témámhoz több ponton kapcsolódó fenti monográfiák után ebben a munkában a középkori Tolna megye templomait és egyházas helyeivel foglalkozom. Értekezésem a középkori templomokkal foglalkozó eddigi összefoglaló munkáktól eltérően nem a mai megye területét vizsgálja, hanem a középkoriét, amelynek határai szerencsés módon egyházi igazgatási határokkal is egybeesnek.^ Ennek oka, hogy középkori egyházaink kutatásához természetes keretként kívánkoznak azok a középkori egyházi igazgatási egységek, amelyek gyakran — és Tolna megyében is — a középkori világi igazgatási egységekkel, nevezetesen a vármegyékkel estek egybe, függetlenül attól, hogy valamely megye területén egy, netalán több főesperesség osztozott.'' Magyarországon a 14. század végén kis híján száz főesperesség létezett/ Közülük mindeddig egynek sem készük még olyan feldolgozása, amely a terület összes templomára vonatkozó minden elérhető - nemcsak középkori — történeti, régészeti, kartográfiai és toponímiai adatot számba vesz. Ilyen összefoglalásokra eddig rendszerint egy-egy jelenlegi megye vonatkozásában többnyire régészeink vállalkoztak. A Dél-Alíold egyházi topográfiai vázlatának megrajzolása kapcsán, de az egész középkori Magyarország területére érvényes módon nemrégiben Koszta László mutatott rá az egyházi topográfiai kutatások hiányosságaira: »Nehézséget jelent továbbá a templomos helyek kutatása. Egy-egy templom történetét főleg a régészeti feltárásokhoz kapcsolódva állították össze, de nagyobb területekre vonatkozó kutatások szinte teljesen hi- KUBINYI 1996. 157-158; SZAKÁLY 1998, 33. ÓDOR 1999. SZAKÁLY 1998. MIKLÓS 2007, 149-374. KOSZTA 1993. 73. Erre részletesen: KRISTÓ 1988. 208-235. Vö. KMTL 1994, 184-185. közötti térkép {Egyházi közigazgatás a 14. sz. végén). ányoznak. Régészeti, történeti, település- és művelődéstörténeti információkat komplex módon hasznosító, nagyobb, legalább egy főesperesség településeit és templomos helyeit vizsgáló tanulmányokra lenne szükség"^ A templomkutatás jelentőségét Gazsik Tamás fogalmazta meg általános érvénnyel. Felfogása szerint a templomoknak, ennek a „napjainkig változatlan rendeltetésű általános középülettípusnak" kutatása a középkori falusi építészet jellemzőire vet fényt. Ezek jelenítik meg a kor építészetének tömegtermékeit, szemben a főleg városokra jellemző egyedi megoldásokkal.^ Hozzátehetjük ehhez Marosi Ernő szavait is a falusi templomokról: „Azáltal, hogy valamennyi szinte állandóan épül, egyben tükörképei is a falu életének: elárulják, mikor virágzott a falu és mikor szűkölködött, mikor kényszerült hevenyészett tető alá hozni az elpusztult épület üszkös falait, mikor volt viszonylag önálló, s mikor milyen földesúr alá tartozott, milyen vallású voltr^"^ Dolgozatom elsősorban a falusi templomok elemzése terén törekszik elmélyültségre, a különféle rendtörténeti munkákban többnyire alaposan elemzett kolostorok kapcsán nem lép fel a sokrétű elemzés (pl. birtokaik, országos és helyi elterjedésük, részletes építészeti jellemzőik, elöljáróik) igényével. Bár a disszertációban gyakran (egy fejezet címében is) alkalmazott egyházi topográfia fogalma megkövetelhetné a kolostorok kérdésének mélyreható vizsgálatát is, a falusi templomok nagy száma és a kolostorokhoz képest kevésbé kutatott volta miatt ettől mégis eltekintettem, az egyházi topográfia kifejezés használatáról mindazonáltal mégsem mondtam le, gyűjtőfogalomként használva a különböző, templomokkal kapcsolatos (külön fejezetben is elemzett) kutatásokra. A kolostorok természetesen - a teljesség igénye miatt - bekerültek az adattárba és bizonyos kérdések kapcsán célszerűnek, illetve elkerülhetetlennek bizonyult bevonni őket vizsgálódásaimba (pl. védőszentek; temetkezések). Hogy munkám nem csupán a középkori templomkataszterrel rendelkező megyék számát gyarapítja, hanem elkészítése annál távolabbra mutató hasznot is eredményezhet, arra a terület egy - az eddig hasonló alapossággal feldolgozott megyéktől (Veszprém; Békés, Pest) eltérő - jellegzetessége lehet az indok. Engel Pál fogalmazta meg Magyarország 1500 körüli birtoktérképének KOSZTA 2000. 51. GUZSIK 1979b, I. - Éppen az előbbiek - az átlagostól való eltérésük miatt - miatt szokás kihagyni az egyházi topográfiai elemzésekből az egyháztestületi (székesegyházi, szerzetesi), a nem önállóan álló (várkápolna, kórháztemplom) illetve a városi templomokat MAROSI 1975,20.