A magyar egyház évezrede (aláírt) [antikvár]

Címlapon az egyik szerző, Török József aláírásával. Előzéklapon tulajdonosi pecsét, ajándékozási bejegyzés. Előzéklap előtt beragasztott ajándékozási bejegyzéses papír.
Előszó Első szent uralkodónk keresztény királlyá koronázásának ezredik évfordulóján hálás tisztelettel emlékezik magyar népünk az ő ország alapító művére, magyar katolikus híveink sokasága pedig a Krisztus követésében kiemelkedő szentre, az egyházszervezet - püspökségek, monostorok - alapítójára, nemzetünk első nagy doktorára, vagyis hitre tanítójára és apostolára, akiről II. Szilveszter pápa - későbbi hagyomány szerint - azt mondotta: "Én csak apostoli vagyok, ő viszont méltán Krisztus apostola, ha Krisztus annyi népét térítette meg általa." Magyar egyházunk számtalan eseménnyel ünnepli ezt a jeles esztendőt, amely egyben a kereszténység második millenniuma, vagyis Jézus Krisztus földi születésének kettőezredik évfordulója. Kiemelkednek a sok-sok helyi ünnepek közül az egyházmegyei zarándoklatok, s a távoli idegenben egyénileg vagy csoportosan végzett, a modern utazás kényelmei ellenére vezeklésektől sem mentes zarándokutak akár a Szentföldre, akár Rómába az apostolok sírjaihoz, vagy a Boldogságos Szűzanya szentélyeibe itthon és külhonban egyaránt. A magyar egyház számára e kettős szentévben jeles itthoni esemény volt a budapesti Katolikus Naggyűlés és lesz a holnapi Szent István ünnep, amikor is a budapesti társszékesegyházból, a Szent István Bazilikából a Szent Jobbot az Országházba visszük, hogy a Szent Jobbot az Országházba visszük, hogy a Szent Korona mellé helyezve kifejezzük a lelki egybeforrottságot, ami Szent István király karizmatikus személyiségében megtestesült, és ami a kereszténységet, valamint a magyarságot jellemezte ezer esztendőn keresztül....