A magyar helynevekből képzett orosz derivátumok szótára (dedikált példány) [antikvár]

BFA F./.KTKSA szótár összeallitásaiiak ös el\oi1. Közismert, hogy a holynovok a hagyonuitnos sA^áríras Icxik.Hir.ilia mostohagyermekei. Negligálják azokat egy-egy nctn/eli nyeK s/okos/lole meghatározásakor is. Egyesek azí állítják, hogy a mlajJoiinoxeknok ig> a helyneveknek és a mozaikszóknak /abhreviatúráknak/ - nincs is "nycK i Jclentesilk"; nyelvi szempontból tartalom nélküli megneve/ö fnnkeióval ívnvlolke/i^ csupán.Ettől függetlenül a helynevek egy része - akarva-akaratlaiuil ogy-cr.\ nem/el és nyelv "rendkívüli és meghatalmazoll nagykövete" a nyelvi koimnunikáeió során /Mohács; Pusztaszer; Lidice; Borogyino stb./.Itt-ott arra hivatkoznak egyesek, hogy a helynevek s/.áinii a nem/cfi nyelvokiKMi többszöröse az adott nyelv köznévi .szóanyagának; pl. csak a/ cgykttri S/ovieUtnió területén körülbelül 6 millió ló és folyó neve volt ismert.Viszont a hagyományos Icxikográliának azzal a gyakorlatával aligha lehelell egyetérteni, mely a minimumra csökkentette a kétnyelvű szótárakba kerüli helynevek és képződményeik /derivátumaik/ mennyiségét - íüggelíenfil a/ok cí/Wardiilási gyakorisága /"frekventáltsága"/ és egyéb mutatói mérlegelésétől.A "rendszerváltást" megelőző évtizedekben - a kibővült és elniélyíih magyar orosz kapcsolatok következtében /több tucat terjedelmes magyar irodalmi és tudományos munka oroszra fordítása; a politikai-gazdasági-knlturális és egyéh kapcsolatainkat tükröző orosz nyelvű írások, ítídósílások. h/rck, hcs/íííiiíílók .sih, egyre emelkedő száma a központi sajtóban; a magyarról oros/ra íórdíKítl színnirívck bemutatása a szovjet színházakban stb./ egyre több magyar helynév /és száritia/ckít/ használata nem kevés gondot jelentett - ilyen vagy olyan vonatkív/isban - a/ orosz anyanyelvűek számára is.