A magyar irodalom Kárpátalján (dedikált példány) [antikvár]

Részlet: "Kárpátalját - mai hivatalos nevét Kárpátontúli Terület - a magyar történetírás a honfoglalástól a trianoni békeszerződésig a magyar állam szerves részeként tartja számon. Az a terület ez, amely az Ungvár-Munkács-Técső (mások szerint az Ung-Tisza) vonaltól keletre a Kárpátok gerincéig terül el, és az egykori Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros megyék nagy részét foglalta magába. Ennek a tájnak szinte minden egyes darabja évezredes történelmünk emlékeit, az évszázadok során együttélő népek küzdelmét és szellemiségét idézi. E táj fogadta először a népét honfoglalásra vezérlő Árpádot. Eleink itt vettél: fel először a küzdelmet a honfoglalók nyomába zúduló besenyőkkel, később a kunokkal, majd Batu kán országpusztító hadaival. A szerednyei romvár itt nevelte a törökverő Dobó Istvánt, a munkácsi vár itt "védte" a hős Zrinyi Ilonát. Innen is indultak hadba Budai Nagy Antal úrgyűlölő jobbágyai, Dózsa György kastélyt égető keresztesei éppúgy, mint Bocskai vitézlő hajdúi, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György Habsburg-gyűlölő harcosai. Itt várták Kis Albert és Esze Tamás talpasai a vezérlő nagyságos fejedelmet, hogy harcba szálljanak és sorsukon változtassanak, s alig száz év múltán, a huszti várrom láttán Kölcsey innen adott országépítő programot. Itt is korán gyülekeztek a terület új történelmet formáló erői a munkásság ungvári és munkácsi szervezeteiben, akik nemcsak a világháborúnak üzentek hadat, hanem az évezredes nyomorúságnak is századunk első évtizedeiben. Itt vívta utóvéd harcait a Magyar Tanácsköztársaság sok katonája, később itt szerveződtek harci osztagokká a fasizmussal szembeni partizánerők. A mai kárpát-ukrajnai területen évszázadokon át ukránok és magyarok éltek többségében. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint még kb. fele-fele arányban. A terület lakosságának száma jelenleg valamivel több mint egymillió-kétszázezer. A magyarság számarányát mintegy 16 %-ra, 180 ezer lélekre becsülik. A századunkban történt többszöri államfordulat és a felgyorsuló urbanizáció még kevertebbé és sokszínűbbé tette a terület etnikai arculatát. Ha a többséget alkotó ukránokon és a magyarokon kívül több más nemzetiség (szlovák, román, orosz és mások) is él a területen."