Bővebb ismertető
A magyar politikai és jogi gondolkodás XVIII-XIX. századi történetének a fejlődés tendenciáit is kifejező egy-egy szelvényét mutatja be a tanulmánykötet. Főként egyes politikai-közjogi nézetek elemzése dominál: a fejedelmi hatalom, az adminisztrátori rendszer, a dualista államkapcsolat, a parlamentáris monarchia, a hatalommegosztási elv (bíráskodás és közigazgatás), továbbá a szentkoronaeszme, valamint a polgári nemzetfogalom problematikája. A tanulmányok mások csoportja az abszolutizmuskori jogtörténettudomány, illetve a késői feudális magánjog néhány jelentős művelőjének elveit, felfogását, tudományos munkásságát értékeli.
A szerzői kollektíva a jog- és közigazgatástörténet tudományát s a történettudományt képviseli, reprezentálva az interdiszciplináris együttműködést, az állam és a jog fejlődésének többoldalú vizsgálatát, s - a módszertani különbözőségek ellenére - a szintézisre való törekvés igényét.
Hagyományait folytatva, a kutatóhely kezdeményezte a témák kimunkálását s
most e kötet közreadásával, a jövőben pedig a lehetőség szerint egyéb módokon is, még fokozottabb mértékben kívánja előmozdítani a több szakterületet közösen
érintő kutatásokat.