A mindenség felé (dedikált példány) [antikvár]

A partok előttGyakran csak épphogy botorkáltam az értelem kusza útvesztőiben vagy elhagyottan, bukdosva tévelyegtem a tudás tüskés rengetegeiben, tépett, sodort a zengő, zúgó ár az ismeret forgó örvényein át, hogy nem láthattam védő partot, révet és nem hallhattam szárnyas szimfóniát.pedig a sejtés, a költészet hite nem árult el sehol, semmiért, soha,utak, örvények és elszabadult ár úzött, mint démoni vágyak mámora: mert hittem a jövendő szent igazakataz adakozó szépséges sokat, tudtam a ködön túl mégis elérhetem az otthont védő békés partokat.