kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ács Károly - A mindenség zenéje (dedikált példány) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/139/4155139.jpg "Ács Károly - A mindenség zenéje (dedikált példány) [antikvár]")
A mindenség zenéje (dedikált példány) [antikvár]
Ács Károly, Ágh István, Anavi Ádám, Arató Károly, Balaskó Jenő, Balázs Béla, Balla Zsófia, Banner Zoltán, Bános János, Bényei József, Bertók László, Bihari Sándor, Bíró Ferenc, Boda István, Bogdán László, Bóka László, Botár Attila, Budaházi István, Csák Géza, Csanád Béla, Cselényi László, Csiki László, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csukás István, Czipri Éva, Dalos György, Darázs Endre, Debreczeni József, Devecseri Gábor, Devecsery László, Éltető József, Fábián Sándor, Ferenczes István, Finta Éva, Fodor András, Fodor József, Gál Sándor, Galambosi László, Gergely Ágnes, Görgey Gábor, Gyékényesi György, Győri László, Gyurkovics Tibor, Hajdú Zoltán, Hajnal Anna, Határ Győző, Hegedüs Géza, Holló Ernő, Horgas Béla, Horváth Elemér, Horváth István, Horváth Sándor, Hunyadi Károly, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Jánosy István, Janovich Ferenc, Jékely Zoltán, Jobbágy Károly, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Kalász László, Kalász Márton, Káldi János, Kányádi Sándor, Károlyi Amy, Kárpáti Kamil, Kassák Lajos, Képes Géza, Kerék Imre, Keresztury Dezső, Király Zoltán, Kiss Benedek, Kiss Ottó, Kiss Tamás, Komjáthy Győző, Kónya Lajos, Kovács Lajos, Köves István, Labancz Gyula, Ladik Katalin, Lászlóffy Aladár, Lőrinczy István, Lukács Ottó, Magyari Lajos, Mándy Stefánia, Márki Zoltán, Markó Béla, Maróti Lajos, Máté Imre, Mátyás Ferenc, Mezei András, Murányi-Kovács Endre, Nagy Gáspár, Nógrádi Gábor, Oláh András, Oláh István, Orbán Ottó, Ozsvald Árpád, P. Horváth László, Pákolitz István, Palocsay Zsigmond, Pardi Anna, Páskándi Géza, Pécsi Gabriella, Pethő László, Petrőczi Éva, Pintér Lajos, Polgár István, Puszta Sándor, Rába György, Ratkó József, Rónay György, Rózsa Endre, Simon Lajos, Simonyi Imre, Somlyó György, Sróth Ödön, Szász János, Székely János, Szemlér Ferenc, Szentmihályi Szabó Péter, Szilágyi Domokos, Szirmai Endre, Szőcs Kálmán, Szőke Kálmán, Szöllősi Zoltán, Szuly Gyula, Takács Imre, Takáts Gyula, Tandori Dezső, Tokai András, Tolnai Ottó, Tornai József, Tóth Eszter, Tóth István, Török Sophie, Tűz Tamás, Ujfalussy József, Urbán Gyula, Utassy József, Váci Mihály, Vas István, Vasadi Péter, Veress Miklós, Vészi Endre, Vitéz György, Weöres Sándor, Zalán Tibor, Zelk Zoltán, Zudor János
A köszöntés ezúttal is, mint mindig, először és közvetlenül az Olvasónak szól, és mindjárt utána Bényei Józsefnek, aki igen gondos munkával válogatta ki jóval több közül a kötetben közreadott, Bartók Béláról és Bartók Bélához írott verseket. A magáéval együtt 152 költő nevét sorolja fel, a kötetben foglalt versek szerzőit, de versek száma jóval meghaladja a költőkét, mert többen vannak közöttük, akik különböző alkalmakkor, újabb élmények hatására újabb versekkel vissza-vissza a...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4360 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A köszöntés ezúttal is, mint mindig, először és közvetlenül az Olvasónak szól, és mindjárt utána Bényei Józsefnek, aki igen gondos munkával válogatta ki jóval több közül a kötetben közreadott, Bartók Béláról és Bartók Bélához írott verseket. A magáéval együtt 152 költő nevét sorolja fel, a kötetben foglalt versek szerzőit, de versek száma jóval meghaladja a költőkét, mert többen vannak közöttük, akik különböző alkalmakkor, újabb élmények hatására újabb versekkel vissza-vissza a zeneszerzőhöz és zenéjéhez.Az igazi köszöntés valójában a kötet maga: két, ha nem három magyar költőnemzedék jelesebbnél jelesebb képviselőinek köszöntése, tisztelgő önvallomása, tanúságtétele az ötven éve halott Bartók Béla emlékére.Az összegyűjtött versek száma és művészi értéke így is lenyűgöző. Ha pedig még hozzájuk számítjuk azokat a továbbiakat seregestül, amelyeket a kötet szerkesztője terjedelmi korlátok miatt csak felsorolhat - köztük számosat a gyűjteményben már szereplő költőkről is - meg kell kérdeznünk: mi késztette és készteti költőinket folyamatosan arra, hogy műveikkel megkeressék Bartók Bélát, vallomást tegyenek arról, amit neki köszönhetnek.A kérdésre alapos és elégséges választ csak maga Bartók Béla, zenéje és életútja adhat a maga egészében. Ha röviden mégis számot kell adnunk az iránta kifejezett alkotói tiszteletadás forrásáról, azt kell mondanunk, hogy ő a magyar és a világtörténelem egy sötét és súlyos korszakának életérzését, sorsát és reményét foglalta zenéjébe úgy, ahogy azt akkor egyetemes érvénnyel éppen így és éppen itt lehetett csak elmondani, és úgy, ahogy azt az egész világ megérthette, átélhette. Bartók Béla olyan alkotó- és ember-eszménnyé vált a magyarság számára, amilyet a maga idején történelmünk politikai és közéleti szereplői között nem találni. Eszménnyé vált, "melyhez tekint fel az utód erénye: óhajt, remél, hisz, és imádkozik"."
Termékadatok
Cím: A mindenség zenéje (dedikált példány) [antikvár]
Szerző:
Ács Károly
,
Ágh István
,
Anavi Ádám
,
Arató Károly
,
Balaskó Jenő
,
Balázs Béla
,
Balla Zsófia
,
Banner Zoltán
,
Bános János
,
Bényei József
,
Bertók László
,
Bihari Sándor
,
Bíró Ferenc
,
Boda István
,
Bogdán László
,
Bóka László
,
Botár Attila
,
Budaházi István
,
Csák Géza
,
Csanád Béla
,
Cselényi László
,
Csiki László
,
Csoóri Sándor
,
Csorba Győző
,
Csukás István
,
Czipri Éva
,
Dalos György
,
Darázs Endre
,
Debreczeni József
,
Devecseri Gábor
,
Devecsery László
,
Éltető József
,
Fábián Sándor
,
Ferenczes István
,
Finta Éva
,
Fodor András
,
Fodor József
,
Gál Sándor
,
Galambosi László
,
Gergely Ágnes
,
Görgey Gábor
,
Gyékényesi György
,
Győri László
,
Gyurkovics Tibor
,
Hajdú Zoltán
,
Hajnal Anna
,
Határ Győző
,
Hegedüs Géza
,
Holló Ernő
,
Horgas Béla
,
Horváth Elemér
,
Horváth István
,
Horváth Sándor
,
Hunyadi Károly
,
Illyés Gyula
,
Jankovich Ferenc
,
Jánosy István
,
Janovich Ferenc
,
Jékely Zoltán
,
Jobbágy Károly
,
Juhász Ferenc
,
Juhász Gyula
,
Kalász László
,
Kalász Márton
,
Káldi János
,
Kányádi Sándor
,
Károlyi Amy
,
Kárpáti Kamil
,
Kassák Lajos
,
Képes Géza
,
Kerék Imre
,
Keresztury Dezső
,
Király Zoltán
,
Kiss Benedek
,
Kiss Ottó
,
Kiss Tamás
,
Komjáthy Győző
,
Kónya Lajos
,
Kovács Lajos
,
Köves István
,
Labancz Gyula
,
Ladik Katalin
,
Lászlóffy Aladár
,
Lőrinczy István
,
Lukács Ottó
,
Magyari Lajos
,
Mándy Stefánia
,
Márki Zoltán
,
Markó Béla
,
Maróti Lajos
,
Máté Imre
,
Mátyás Ferenc
,
Mezei András
,
Murányi-Kovács Endre
,
Nagy Gáspár
,
Nógrádi Gábor
,
Oláh András
,
Oláh István
,
Orbán Ottó
,
Ozsvald Árpád
,
P. Horváth László
,
Pákolitz István
,
Palocsay Zsigmond
,
Pardi Anna
,
Páskándi Géza
,
Pécsi Gabriella
,
Pethő László
,
Petrőczi Éva
,
Pintér Lajos
,
Polgár István
,
Puszta Sándor
,
Rába György
,
Ratkó József
,
Rónay György
,
Rózsa Endre
,
Simon Lajos
,
Simonyi Imre
,
Somlyó György
,
Sróth Ödön
,
Szász János
,
Székely János
,
Szemlér Ferenc
,
Szentmihályi Szabó Péter
,
Szilágyi Domokos
,
Szirmai Endre
,
Szőcs Kálmán
,
Szőke Kálmán
,
Szöllősi Zoltán
,
Szuly Gyula
,
Takács Imre
,
Takáts Gyula
,
Tandori Dezső
,
Tokai András
,
Tolnai Ottó
,
Tornai József
,
Tóth Eszter
,
Tóth István
,
Török Sophie
,
Tűz Tamás
,
Ujfalussy József
,
Urbán Gyula
,
Utassy József
,
Váci Mihály
,
Vas István
,
Vasadi Péter
,
Veress Miklós
,
Vészi Endre
,
Vitéz György
,
Weöres Sándor
,
Zalán Tibor
,
Zelk Zoltán
Zudor János
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Dalos György (1943-) Németországban élő magyar író és történész.
A Corvina Kiadónál megjelent könyvei:
Világ proletárjai, bocsássatok meg!
Viszlát, elvtársak! - A szocializmus végnapjai Kelet-Európában
A Corvina Kiadónál megjelent könyvei:
Világ proletárjai, bocsássatok meg!
Viszlát, elvtársak! - A szocializmus végnapjai Kelet-Európában
Görgey Gábor (1929-) Kossuth-díjas író, költő, rendező
A Corvina Kiadónál megjelent műve:
Öt arckép
A Corvina Kiadónál megjelent műve:
Öt arckép
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
Írói álneve Kónya Gábor.
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.
Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
Írói álneve Kónya Gábor.
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.
Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............