A Mn Geokémiája a feketepala képződés és a diagenetikus folyamatok tükrében (dedikált példány) [antikvár]

Magyarországon a különböző korú földtani képződményekben számos mangánindikációt és néhány jelentősebb mangánérctelepet ismerünk, amelyek legújabb vizsgálati eredményeit POLGÁRI (1991) foglalja össze.A földtani kutatás az elmúlt évtizedekben a gazdaságilag is jelentős bakonyi mangánérctelepekre (Úrkút, Eplény) irányult. Ezáltal a földtani és teleptani ismeretek nagy mértékben bővültek, viszont az ásvány-kőzettani és geokémiai vizsgálatok főleg csak az értékesebb oxidos mangánércekre korlátozódtak.Részletesebb anyagvizsgálattal a karbonátos mangánérctelepekre vonatkozóan csak néhány szerzőnél (SZABÓNÉ-DRUBINA, NEMECZ) találkozunk. Ezek a vizsgálatok azonban még az 1950-es években készültek, és az akkori ismereteket és vizsgálati módszereket tükrözik.Az elmúlt évtizedben világviszonylatban előtérbe került a feketepala (black shale) kutatása, és ezen a témán belül is a feketepala szerepe egyes fémek felhalmozódásában. Ehhez a kutatási irányzathoz néhány hazai kutató, köztük e könyv szerzője is csatlakozott. A nemzetközi szinten elért új eredményeket és kidolgozott új vizsgálati módszereket a szerző jól adaptálta, és a hazai vonatkozásoknak megfelelően tovább is fejlesztette.POLGÁRI MÁRTA mangánércekre vonatkozó munkássága, ugyanakkor szervesen kapcsolódott a GRASSELLY GYULA akadémikus által szervezett és irányított átfogó mangánérc kutatási programhoz, amely folytatása volt az IGCP (Nemzetközi Geológiai Korrelációs Program) 111. és 226. számú projectjének.A tanulmány első része a Mn geokémiai viselkedéséről, a Mn kutatás mai helyzetéről, a feketepala fácies és a Mn dúsulás kapcsolatáról, a diagenetikus folyamatok Mn-t érintő geokémiai vonatkozásairól és az üledékes környezetben létrejövő mangánérc képződési modellekről nyújt általános áttekintést.Sajátos kutatási területet képvisel a Mn felhalmozódás és az anoxikus medencék, feketepala képződmények kapcsolata. Ennek keretében új Mn képződési modellek kidolgozására is sor került (FISCHER, 1981; FORCE-CANNON, 1988; FR AKES-BOLTON, 1984; OKITA, 1987; OKITA-SHANKS, 1988; OKITA et al., 1988; SCHERIDAN, 1983). E modellek a kutatás munkahipotézisének alapvetően fontos részét képezték.