A művészet egységének problémája Croce esztétikájában (dedikált példány) [antikvár]

a művészet egységének problémája croce esztétikájában*Croce esztétikáját általában úgy tartják számon, mint az intuíció alapfogalmára nagy következetességgel felépített művészetfilozófiát, amely tulajdonképpen alig tartalmaz mást, mint az intuíció lényegének több szempontból végzett megvilágítását, illetve azokat a polemizáló megjegyzéseket, amelyeket Croce a koncepcióját elutasítókkal szemben tesz.1 Ez a nem kis mértékben egyoldalú álláspont nagyrészt arra a tényre épül, hogy az intuíció kategóriája valóban nagyon lényeges és szembetűnően jellemző fogalma Croce esztétikájának, különösen pályája első szakaszain, de ugyanakkor nem fejeződik ki ebben az álláspontban az az ugyancsak kétségtelen tény, hogy az intuíció nem annyira summája, mint inkább kiindulópontja ^ytétikai fejtpgetéspj-"nek, belőle más és hasonló mértékben alapvető fogalmakat bont ki (tartalom, forma, szépség stb.j, söt élete végén inkább ez utóbbiak elmélyültebb vizsgálatára törekszik. Croce többszöri változtatások ellenére is egységes esztétikai elméletében az intuíció ' elsősorban olyan kiindulópont, mint amilyen Hegel filozófiájában a lét, illetve Marx politikai gazdaságtanában az áru fogalma, s mint ilyen nem csupán önmaga további magyarázatát igényli, hanem más tartalmú kategóriákat is implikál, újabb megállapítások kimondását készíti elő. Ha Croce esztétikája nem lépne túl az intuíción, teljesen igaza lenne igen sok kritikusának, köztük az_ör^_opponens^entnének, aki szerint Croce olyan dogmatikus empirista, aki nem az alkotások művesziségét magyarázza meg, hanem csak a művészi alkotásokra képes rámutatni: Az ő fegyvere a vitatkozás, a megrovás és a gúnyolódás azzal szemben, aki nem érzi a művészetet, azzal szemben, aki nem látja, azzal a szerencsétlennel szenjben, akinek nincs szeme a meglátásra, és filozofál, okoskodik, teologizál "2 Valójában Croce nem mutogat, hanem érvel, és érvelő magyarázatai elsősorban éppen nem az intuíció ismertetéseként, hanem az intuícióhoz tapadó egyéb fogalmak bemutatásaként vannak jelen esztétikájában. És ha az intuíció kategóriája a kezdet"-et jelenti, akkor az esztétikai koncepció titkaiba / való bepillantáshoz szükséges kulcs" mint amilyen szerepű Marx szerint az ember anatómiája a majom anatómiájának teljesebb megértésében3 a totalitás fogalma,i* Részlet egy nagyobb tanulmányból.1Ilyen vélemény hangoztatásától azok a kutatók sem idegenkedtek, akik az idős Crocét ismerve árnyaltabb felfogást is kialakíthattak volna; pl. J. Gantner: Schönheit und Granzen der klassischen Form. BucrkliardtCroceWölfflin. Wien, [1949], Schroll. 46.1. V. Sainati: V estetica di Bene-detto Croce. DaW intuizione visiva álV intuizione catartica. Firenze, 1953, Le Monnier. 301. 1. A. Plebe: Processo álV estetica. Firenze, [1965 ], La Nuova Italia". 1825. 1. M. E. Brown: Neo-Idealistic Aesthetics. Croce. Gentile, Collingwood. Detroit, 1966, Wayne State Univ. Press. 123126, 135149.1.2G. Gentile: Filosofia delVarte. Milano, 1931, Fratelli Treves. 46.1.3K. Marx: Bevezetés A politikai gazdaságtan bírálatához". MEM 13. köt. 171.1. Értelmezéséhez vö. Ágh Attila: A kezdet problémája a marxi filozófiában. In: Világosság, 1973. 3. sz. 150 155.1., 6. sz. 336341. 1.4*51