A Nagyatádi Szabó-féle földreformtörvény megalkotása és végrehajtásának kezdete (dedikált példány) [antikvár]

BevezetőAz 1919. augusztus l-jével hatalomra került ellenforradalom szükségesnek látta, hogy a két forradalom által elhanyagolt földreformot végrehajtsa. Tették ezt azért Is, hogy a forradalmakkal szembenálló, nemzeti érzelműnek tekintett parasztságot jutalmazzák és a rendszer mellé állítsák. Még a nagybirtokosok és érdekképviseletük az OMGE is egyetértettek abban, hogy földreformra szükség van. A földreform gondolata az ellenforradalom első hónapjaiban annyira benne élt a politikai köztudatban, hogy minden párt programjában szerepelt. Az 1920. január végén megtartott nemzetgyűlési választásokon csak az a jelölt indulhatott eséllyel, aki a földreformot zászlajára tűzte.A földreform mértékében azonban már kezdettől lényeges eltérések voltak. Nagyatádi Szabó István és a mögötte felsorakozott kisgazda tömegek radikális reformot akartak, s szemük előtt egy parasztság által vezetett demokratikus állam lebegett. Nagyatádi Szabó lényegében átvette Buza Barna koncepcióját és 500 kh-ban kívánta megszabni a földbirtok felső határát, csak házhelyet, vagy 1-2 holdat kívánt juttatni a földnélküli parasztoknak, de földkiegészítéssel életképes gazdaságokat teremteni a pár hold földdel és felszereléssel rendelkező szegényparasztokból.Ezzel a tervvel szemben áll az OMGE és Rubinek Gyula elképzelése, akik a földreform végrehajtását a nagybirtokrendszer minél csekélyebb vérveszteségével kívánták megoldani. Rubinek az OMGE igazgatója volt, s az általa elkészített terv látszólag radikálisabb volt, s szélesebb tömegek előtt nyitotta volna meg a földszerzés lehetőségét, de nem tervezett földbirtok maximumot, s a földigények kielégítését elsősorban a birtokosok által felajánlott földekből kellett volna biztosítani. A tervezet szerint a végrehajtás menetébe az állam nem szólhatott bele.Nem véletlen, hogy bár Nagyatádi Szabó a Huszár-kormánytól kezdve minden kormánynak tagja volt, a földművelésügyi tárcát Rubinek töltötte be, ő pedig hol közélelmezési, hol tárcanélküli funkciókat látott el. Eként Rubinek készítette el a föld reformtervezetét, s bár 1920. májusában több értekezleten megvitatták és figyelembe vették a birtokosok várható sérelmeit, Nagyatádi Szabó kisgazda minisztert ezekre nem hívták meg.Nagyatádi Szabó szóban és írásban felháborodottan tiltakozott Rubinek terve ellen, s ellenzékbe vonulással fenyegetőzött, ha tervezetét nem veszik figyelembe. Ez a személyes ellentét, s a földkérdés megoldatlansága nyomta rá a bélyegét 1920. július közepén még a Teleki kormány megalakulására is. A Teleki kormányban is Rubinek volt a földművelésügyi miniszter, Nagyatádi Szabó pedig közélelmezési, s csak úgy kaphatta meg a földművelésügyi tárcát, ha Rubinekkel a földreform kérdésében megegyezik. Hosszas, eredménytelen tárgyalások után július 25-én Teleki miniszterelnök elnökletével megtartott értekezleten Nagyatádi Szabó kisebb engedmények...