A Nap kapujában (dedikált) [antikvár]

„A templom mögött mélybe bukik a Hold. Fényében kék hajnali derengés ébred - sejtelmes távoli mámor. Szárnyas álmok szenderegnek a horizonton." (Hatsepszut) „Minél mélyebbre tekintünk az ókor világába, annál inkább világosodik értelmünk. A fény ragyogóbbá válik, mintha ott honolna az a forrás, amely megvillantja az ismeretlen ösvényeit. A mozaikokká töredezett részismeretek képzeletünkben újra egységessé válnak. Amikor gyökereket keresünk, nem ilyen időtávolságokban gondolkodunk, pedig sok minden málékkor körvonalazódott, halványan ott derengett, akár a magzat a terhét hordó nő szíve alatt."