A napon sütkérező hal (dedikált) [antikvár]

Borítói kopottasak, karcosak. Gerinc alsó éle megnyomódott.
„Egy jó fodrászt találni nehezebb, mint hazát választani – mondja Milla, a lány, Csikós Attila regényében, összefoglalva a mai negyvenesek jellegzetes életérzését. Hősök és vállalható eszmények, gyakorlatilag események nélküli időkben tengődnek a regény szereplői. Akinek voltak eszméi, mára már (2013-at írunk) nincsenek, akinek nem voltak, mostanra sem generálódtak. Riasztó, egyben ijesztően őszinte látlelet ez a könyv egy generáció (el)kallódásáról, amelyiknek ugyan csak a gyermekkora lógott bele egy rossz korba, de ez nem akadályozza abban, hogy felnőtté válása közben keseredjék meg – egy jobbnak képzelt, valójában a semmilyenségével tüntető másik érában. Művészregény, kulcsregény, háromszögtörténet, krimi – egyik sem, vagy talán mind a négy egyszerre. Költészet és erőszak, szeretetszomj és szarkazmus, apátia és szenvedély itatja át a lapokat. És túl sok az alkohol, és túl sok a kocsma, és túl sok a szenvedély, és túl sok a magány. Az író na-gyon ismeri ezt a világot, figurái élnek és lélegeznek, szenvednek és szenved-tetnek, kapaszkodnak egymásba, és ellökik maguktól a másikat, szeretnek, és elszeretnek, légszomjjal küzdenek, és ürességtől fuldoklanak. Csikós mes-terien szerkeszt, filmes eszköztárral dolgozik, felbukkannak, elmerülnek, hogy máshol újra feltűnjenek motívumok, történetek, összefonódnak és szét-szálazódnak szerelmek, életek, hogy végül a sorsok és érzelmek erős színek-kel megfestett, lágy-brutál puzzle-játékán minden elem összeálljon egyetlen szomorú-tragikus képpé. De hát az élet ilyen már by the way.” – Zalán Tibor