A növekvő állam árnyékában (dedikált példány) [antikvár]

Bevezetés Az állam oktatásügyi befolyásának növekedése az oktatástörténet egyik klasszikus témája. Az oktatástörténet-írásban - a világban és nálunk - az állam oktatásügyi befolyásának növekedését többféle módon, többféle nyelvezettel írják le. E módok és nyelvezetek aszerint csoportosíthatók, hogy mely diszciplínával „összefogva" alkotják meg eredményeiket, illetve fogalmaikat. A nemzetközi szakirodalom historiográfiai és tudomány-rendszertani áttekintései és saját - sajnos nyelvi inkompetencia következtében a roppant német és francia szakirodalomra ki nem terjeszkedő - olvasmányaink alapján megkíséreljük az állam és oktatás kapcsolatával foglalkozó oktatástörténeti szemléletmódok némi rendszerezését (Baker: 2001: 212; Brickman: 1972: 158-165; Brickman: 1978: 44; Chisholm: 1996: 197; Conroy: 2001: 543; Crook-McCulloch: 2002: 397; Curry-Hou-ser: 1997: 41; DePuelles: 1997: 483; Eggermont: 2001: 130; Grosve-nor-Lawn: 2001: 105-108; Hans: 1947: 4-10; Herbst: 1990: 85-89; Kollár: 2002: 335-336; Lowe: 1999: 231; McCulloch: 2002: 203-205; Müller-Ringer-Simon: 1987: 10-45; Richardson: 1999: 2-7; Ringer: 1979: 14; Rupp: 1993: 735-736; Simola: 2002: 207; Simon: 1994: 199; Singer: 1975: 406). A konkrét kategóriák nemzetközi és hazai termésének módszeres számbavételére - minthogy az előbb hivatkozott művek egy része historiográfiai áttekintés, melynek irodalomjegyzékén elindulva több száz jelentős tanulmányhoz, több tucat fontos monográfiához juthatunk - most nem vállalkozunk. így inkább majd kötetünk fő fejezeteiben utalunk konkrétabban az egyes megközelítésmódok külföldi és hazai képviselőire. 13