A pesti Tökölyánum (dedikált) [antikvár]

A szerző által dedikált.
A XIX. században megindult nemzetiségi önállósodási kezdeményezések a nevelés területén is megmutatkoztak. Egyre több haladó gondolkodású egyén vallotta Magyarországon, hogy egy nemzet felemelkedésének egyik leghatékonyabb eszköze a kiművelt emberfők számának a növelése. A művelt és jól képzett értelmiség révén saját etnikumának politikai befolyása is megnő a nemzeten belül, és a különböző nemzetiségek közötti rivalizálásban egy művelt réteggel rendelkező nemzetiség előnyösebb pozíciót szerezhet magának. A nemzetiségiek képzése és taníttatása többnyire súlyos terhet jelentett a szülőknek, még a jobb képességű tanulók is nehezen jutottak be a felsőbb iskolákba. Helyzetüket nehezítette, hogy a nemzetiségek általában az ország határaihoz közelebb eső régiókban éltek, távol a felsőbb iskolákkal rendelkező fővárostól, amely a XIX. század derekán az egyetlen egyetemi város volt; Kolozsvár is csak a múlt század végén vált egyetemi várossá. Így a tovább tanulni akaró diákok a szülői háztól elkerülve folytathatták csak tanulmányaikat, ami a kollégiumi elhelyezés és a különélés következtében többletkiadásokat jelentett. Ennek a problémának a felismerése vezette a gazdagabb, áldozatkész egyéneket arra, hogy valamiképpen támogatást nyújtsanak nemzetiségük fiataljainak."