A posztmodern vállalat (dedikált példány) [antikvár]

Az ipari forradalom előtt az angol vidéket a gyapjas lepkék két fajtája népesítette be: az éjfekete és a fekete-fehér, amely utóbbinak a színét a brit sziget lakói a só és bors keverékéhez hasonlítják. A tarka változat jelentős evolúciós előnyben volt a feketéhez képest. Miközben a nyírfákat támadta, észrevehetetlenül belesimult a nyírfakéreg érdes tarkaságába, így azok a madarak, amelyeknek kedvelt tápláléka volt, nehezen fedezhették fel az ízes falatot. Fekete fajtársát ellenben már messziről kiszúrták, s így az akkoriban veszélyeztetettnek számított. Két-három évszázaddal később, a 19. század elején azonban az angol vidékeket ellepte a korom. Az ipari forradalom következményeként gomba módra szaporodó gyárak, kohók, vasutak ontották a füstöt. Ebben a környezetben a gyapjas lepkék számára is fordult a kocka. A korommal fedett nyírfakérgen a fekete változatot a legélesebb szemű madár sem fedezhette fel, míg a tarka könnyű prédává vált, és most őt fenyegette a kihalás veszélye...