A radius-fejecs pótlása titanium endoprothesissel (dedikált példány) [antikvár]

Nagyobb statisztikai összeállítások tanúsága szerint a könyöktáji törések több mint egyharmadában az orsócsont fejecse is érintett. Törhet a fejecs úgy, hogy az ízfelszín ép marad és elmozdulás nem mutatkozik. Más esetben a fejecsről kisebb-nagyobb darab "vésőtöréses" alapon letörik, s ez az izületben szabad testként szerepel. Súlyosabb törésformával állunk szemben, ha nyíróerővel kombinálódik az összenyomatás. A legsúlyosabb fejecstörések az ún. "romtörések", amikor a fejecs darabokra törik. A humerus trochleája vagy a radius nyaka robbanthatja szét a fejecset. Míg a könnyebb törési formák vagy a gyermekkori törések három heti gipszrögzítés után jó functióval gyógyulnak, addig a romtörések kezelése komolyabb probléma. Ezekben az esetekben a konzervatív kezelés általában kilátástalan, s tanácsos mielőbb elvégezni az ízület kitakarítását, a tönkrement szövetek eltávolítását. Ritkán sikerül megbízhatóan reconstruálni az anatomiai viszonyokat. Így alakult ki az a nézet, hogy ezekben az esetekben el kell végezni a fejecs resectióját. Bőhler és tanítványai azt ajánlják, hogy bár ép a fejecs, de ha a nyakról letörött, ajánlatos eltávolítani...