A székely írás nyomában (dedikált példány) [antikvár]

Meglehetősen elfogult előszó -meddig véletlenül kerültem kapcsolatba a székely írással. Minden bizonnyal egy szeptemberi péntek délutánon történt, az órák után, a „beszélgetős sávban", amikor az adott szemeszterben esedékes szemináriumi dolgozatunk témáját volt szokás egyeztetni. Negyedéves voltam, addigra már minden tanárom tudta, hogy a szakdolgozatomat majd a honfoglalás előtti török-magyar kapcsolatokról akarom írni -hiszen eleve ezért kezdtem altajisztikát tanulni a szegedi egyetemen. Erre készültem az előző három évben, ehhez igazodott féléves dolgozataim zöme - a félévente írt „szemináriumi dolgozat" afféle hallgatói kis tanul-mányocska volt, fölkészülés a későbbi kutatói létre: önálló munkára épült, rendes irodalomjegyzékkel, jegyzetekkel, miegymással, kellett valami kis önálló kutatási eredményt is tartalmaznia, bármilyen aprócskát. Természetesen a tanszék vezetője, Róna-Tas András is pontosan tudta, mit tervezek szakdolgozati témának, éppen ezért, amikor azon a szeptemberi délutánon azt kérdezte tőlem, nem érdekelne-e ebben a félévben a „székely rovásírás", némiképpen meglepődtem. Merthát a negyedik év elején már illett elkezdeni a szakdolgozatot, legalábbis az előkészítését, és nem akartam időt vesztegetni, olyan témákra meg pláne, amikről fogalmam sem volt. Márpedig fogalmam sem volt, mi az a „székely rovásírás" - reguláris tanulmányainkban azért nem esett szó róla, mert mi ótörök, esetleg középtörök szövegekkel foglalkoztunk, a székely írással pedig magyar szavakat írtak le. így aztán arra sem tudtam azonnal válaszolni, hogy érdekelne-e. De elsőre nem hangzott rosszul. Minthogy az „etimológiai gyakorlatok" című tárgyon rég túlvoltunk - demonstrátorként éppen negyedévtől már tanítottam is -, és különben is, gimnazista koromtól kezdve mások számára érthetetlen szenvedéllyel vonzódtam a szavak eredetének és történetének megismeréséhez, azt természetesen tudtam, hogy a betű, ír és szám szó a magyarba a honfoglalás előtt, török nyelvből került - így első gondolatom ez volt: csak nem a székely írás ősének átvételével együtt? A furcsán kinéző betűkhöz bármelyik orientalista-tanonc gyorsan hozzászokik, mi is olvastunk már addigra mindenféle - manicheus, ujgur, arab - írásos szöveget, és persze az orhoni feliratokkal kezdtük. Ráadásul előző