A szívglykozidoktól a gyógyszeres stressadaptációig (dedikált példány) [antikvár]

Bevezetés Örömmel vállaltam a Studia Physiologica kismonográfia-sorozat főszerkesztőjének megtisztelő felkérését, hogy kutatómunkám eredményeiről összegző tanulmányt írjak a sorozat számára. Először arra gondoltam, hogy kedves barátom, Juhász-Nagy Sándor példájából kiindulva egyetlen kérdést, aktív kutató periódusom utolsó másfél évtizedét kitöltő, a címben is sejtetett "Gyógyszeres alkalmazkodás a stresshez, a megelőző szívgyógyítás új elvé1 problémakört próbálom körüljárni. Végül éppen e kedves barátom hozzám intézett levelének egyik mondata megváltoztatta elhatározásomat. Azt írta, hogy a sorozat által "célba vett potenciális olvasó elsősorban a fiatal kutató". Arra gondoltam, hogy ezen hazai tudományos hagyományainkat megőrizni és ápolni kívánó sorozat egyik fő célkitűzése valóban az élettudományok terén dolgozó fiatal magyar kutatók fejlődésének elősegítése, többek közt az idősebb, tapasztaltabb kutatók élettapasztalatainak megismertetése révén is. A továbbiakban ezen az úton kívántam haladni. Erre bátorított az a körülmény is, hogy mintegy ötven és fél esztendő múlt el azóta, hogy díjas demonstrátorként, (tehát hallgatóként) első előadásomat tartottam a Magyar Élettani Társaság 1948 évi, háború utáni első vándorgyűlésén, Pécsett. E félévszázad alatt mint ember és kutató sok mindent megéltem, jót és rosszat egyaránt. Úgy vélem tanulságos lehet a fiatal kutató számára, ha őszinte beszámolót kap ezen nem rövid időszak tapasztalatairól, sikereiről és kudarcairól. Életpályáról lévén szó, természetesen a személyes élmények, egyéni vélemények, az olykor anekdotikus, de az adott korszakokra nagyon jellemző elemek bevonását sem mellőzhettem. E tények nagy része az idősebb kutatók számára nem jelent újdonságot, tőlük ezért elnézést kérek. Beszámolómat elsősorban a fiatal kutatóknak szánom, akik nemhogy személyes benyomást nem kaphattak az elmúlt időszakokról, de esetleg még hallomásból sem ismerik az akkori körülményeket. Beszámolóm szerkezete önmagából adódik, ugyanis mondanivalómat az (általam utólag megállapított) négy kutatási periódusom köré kívánom csoportosítani. A "kutatási periódus" megjelölés némi magyarázatra szorul. Jóllehet az élettudományok kutatója sohasem mondhat le a folyamatok megismerését és