A szociáldemokrácia az eszmék történetében (dedikált példány) [antikvár]

BEVEZETES i" I Történelmi eszme, demokrata hagyomány A 20. század utolsó negyede a többpárti parlamenti demokrácia foimáit hozta meg Kelet- és Közép-Európában, s terjesztette más földrészeken is, a diktatúrák helyén. Ez mindenekelőtt parlamenti, jogállami intézményeket, pártokat és választási eljárásokat jelentett: gyors felépítésüket, majd tartós, de csalódásokkal járó meghonosításukat. Konfliktusokkal jár a gazdasági és szociális viszonyok megváltoztatása, ami kezdettől nem kapott olyan nyilvánosságot, mint a közjogi 'j fordulat. Van azonban, aminek vizsgálata és tisztázása e két területnél ' is hiányosabb: a demokratikus hagyományok és politikai eszmék, ,t| irányzatok szerepe, tartalmuk és többféleségük. ' A rendszerváltás után megnőtt politikatudományi irodalom főleg a nyilvános intézményi formákat és eljárásokat taglalja, mint a parla- jj menti felépítés, a néhány legbefolyásosabb párt, a választási szavazatszerzés. A pártoknál elfogadja önmagukról adott megnevezésüket, s|i' önmeghatározásukat. Elveik összehasonlítása helyett inkább média-kommunikációjuk jellegzetességeit, azok versenyét elemzi. Ezek vol- ''j tak a politikai élet legsürgősebb megrendelései, amikor egymással fj' versenyző pártkereteket kellett létrehozni. A politikai tudományoknak ; J azonban a nyilvánosan deklarált intézmények és fogalmak mögé is i kell nézniük, kritikus valóságkutatással. Példának okáért, valóban |V tartalmas demokrácia az, amit annak deklarálnak, valóban közérdekű | reform, amit annak neveznek? Mit tartalmaznak, hitelesek-e az olyan \ önmeghatározások, hogy demokrata, szociáldemokrata vagy keresz-ténydemokrata, mit jelent a reformkommunista, baloldali, vagy neoliberális? Kevéssé feldolgozottak még a kommunizmus évtizedei alaU kialakult előzmények, de még kevesebb figyelem jutott a kommunista 13