A társadalmi és szervezeti (vállalati) biztonsági kultúra (dedikált példány) [antikvár]

BEVEZETES Célszerű abból kiindulni, hogy a társadalom egyénekből, emberekből áll. Az emberek különböznek egymástól, de egyaránt jellemzi őket a minél jobb, békés élet igénye, amelynek érdekében, a maguk módján, felhasználják a közösségük, és a társadalom nyújtotta lehetőségeket. Ennek során az egyénekben kialakul egyfajta célirányosság, amely az anyagi és szellemi érdekeiket tükrözi. Ezek az egyéni érdekek folyamatos alakítói a különböző közösségeknek, így a közösségek közösségének, a társadalomnak is. Az emberiség történetében, az elmúlt évszázadban megjelent a globalizáció. Ezzel párhuzamosan az egyén fizikai és szellemi mozgástere is globálissá vált. A globalizáció sok vonatkozásban összekapcsolódik a kiépülő információs társadalommal. Jól példázzák ezt a világméretű informatikai hálózatok, mint az Internet vagy a bankok pénzforgalmi hálózata (SWIFT). „A globalizáció új fenyegetéseket hozott, de jóval több, mint új fenyegetések hulláma. Nagy lehetőség a kereskedelemmel, a jóléttel kapcsolatos jó gondolatok elterjesztésére, egyben nagy kihívás a jó kormányok, a demokratikus ellenőrzés, és a számon kérhetőség számára." (J. Danapala). A világméretűvé válás tehát új fenyegetéseket jelent az egyének és a társadalmak számára. Ezek ellen a társadalmak, a részeiket képező közösségek, de a világot átfogó szervezetek (Pl. ENSZ, Európa Unió) is érdekeiktől vezérelve ellenintézkedésekkel válaszolnak. Az egyének, a közösségek a számukra kedvező állapotot, a békés életet, a nyugalmat kívánják megvédeni. A védekezés hatékonyságát a társadalom és a közösségek (szervezetek, vállalatok stb.) biztonsági kultúrája alapvetően meghatározza.