A türelem órái (dedikált példány) [antikvár]

Rendhagyó ajánlásAhogy a kötet lapjai peregnek ujjaim között, nagyapám ködlik fel előttem, amint udvarán ülve kaszáját kalapálta az eperfa alatt. A kékes acél ráfeküdt az akáctuskóba ütött cigányüllőre, és a kalapács apró, makacs szökkenésekkel alakította az élét, hogy hersegve vághassa majd a füvet. Kisgyermekként, mindig sürgettem: hagyná már abba a kalapálást, hogy mielőbb kiérhessünk a vízmenti árokpartra. Ilyenkor komolyan rám nézett, és azt mondta: Sosem leszel első a rendben, ha a kaszád élét alaposan ki nem műveled - igen, ezt a szót használta -, és már csengette is tovább a vasat... EsNagy József rászánta a kellő időt saját, sajátos nyelvének, gondolatrendszerének kimunkálására. Erről meggyőződhet az olvasó, annál is inkább, mert ezek a versek nem gabalyodtak izmusokba, a költő nem kente rájuk a modernség sminkjét, ahogy annyian teszik manapság.Az EsNagy versek olvastán könnyen támadhat olyan érzése bárkinek, hogy ezeket ő is megírhatta volna, hiszen egyszerű szavak, érthető gondolatok sorjáznak rendben egymás után...