A Visegrádi Országok technikai műemlékei II. (dedikált példány) [antikvár]

VISEGRÁD VISEGRÁDI NÉGYEKWYSZEHRAD CZWÓRKA WYSZEHRADZKAVYSEHRAD VYSEHRADSKÁ STVORKAMielőtt déli irányba fordulna, nagy kanyarokkal hegyeket tör át az Északi Kárpátokból lesiető folyókkal megerősödött Duna. Fölötte a hegyszoros egyik csúcsán magasodott a yisegrádi felleguár, a folyam partján állt az alsó vár, Nagy Lajos király és Mátyás király messze földön híres palotájával. A Duna partján kétezer éve római castrum őrizte a birodalom határát. A népvándorlás korában szláv törzsek haladtak itt dél felé. tőlük származik a helység elnevezése. A hely jelentése magaslaton lévő vár, jelezve azt, hogy már a Krisztus utáni első évezred közepén a hegyen vár állott. A magyar nyelv egyik sajátossága, hogy a hely megjelölésére szolgáló szavakat változatlan formában megőrzi és nem keresi a szó jelentéstartalmát, így maradt 1500 éven át a magyar királyság egyik fényes központjának neve Visegrád. A fellegvár és a folyóparti palota többször látott cseh és lengyel királyokat is. Az Árpád-ház kihalása utáni interregnum időszakában (1301-1306) a várat a cseh Vencel király foglalja el. 1320-ban itt tartja fényűző lakodalmát az Anjou-házbeli Károly Róbert magyar király Lokietek László lengyel herceg (később király) lányával Erzsébettel. Az őfiuk az a Nagy Lajos király, aki később Lengyelországnak is királya lesz, ott Magyar Lajos néven. 1339-ben itt kötötték meg a lengyel-magyar örökösödési szerződést. 1370-1412 között itt őrzik a lengyel koronát és koronázási ékszereket. Visegrád fénykorát 1320-1490 között élte. Mátyás király haláláig.Visegrád neve a nemzetközi diplomácia történetébe az 1335 október - novemberében tartott hármas király-kongresszussal került. A találkozót megelőzően augusztusban a cseh, a lengyel és a magyar király képviselői Trencsén várában tárgyalták meg a találkozó programját, megegyeztek a szövetségkötés feltételeiben és előkészítették a megállapodás szövegtervezetét. I. (Anjou) Károly magyar király, III (Nagy) Kázmér lengyel és Luxemburg János cseh király igen fényes külsőségek között találkozott Visegrád várában. A krónika szerint pompás ajándékokkal lepték meg egymást és a fényes kíséret ebédjére naponta négyezer kenyér és száznyolcvan hordó bor fogyott. A nagy diplomáciai siker a cseh és lengyel királyWzmocniony przez splywajqce z Pólnocnych Karpat rzeki Dunaj zanim skr^ci na poludnie przebija si? wielkimi zakolami przez géry. Na jednym ze wzgórz vi/znosify si? umocnienia wyszehradzkiego zamku, a nad brzeglem rzeki stal Zamek Niski ze znanym szeroko w swiecie palacem króla Ludwika W?gier-skiego i króla Macieja Korwina. Na brzegu Dunaju od dviióch tysifcy lat rzymskie castrum strzegio granic cesarstwa. W czasie w^drówki ludów ple-miona slowianskie podqzaly t?dy na poludnie, od nicb pochodzi nazwa miejscowosci. Oznaoza ona wysoko polozony zamek, okreslajqc, ze juz w polo-me pierwszego tysiqclecia po Chrystusie na górze wznosila si? budowla zamkowa. Jednq z cech cha-rakterystycznych j§zyka w^gierskiego jest to, ze slowa sluzqce do okreslenia miejsca zachowuje w niezmienionej formie i nie poszukuje znaczenia tych siów. W ten sposób przez 1500 lat jeden z najistotniejszych centrów królestwa w^gierskie-go pozostal pod nazwq Wyszehrad. Twierdza i nadbrzezny palac vi/idzial tez wiele razy czeskich i polskich królów. Po wygasni^ciu rodu Arpadów w okresie bezkróiewia (1301-1306) zamek zaj-mowany byl przez czeskiego króla Waclawa. W 1320-tym roku tutaj odbywa si? wspaniale viíesele króla Karola Roberta Andegaweriskiego z Elzbietq lokietkównq córki) polskiego ksijoia Wladysla-wa lokietka, pózniejszego króla Polski. Ich syn byf pózniej równiez królem Polski zwanym Ludwikiem WMierskim.Równieztuzostalazawartapolsko-w^gierska unia dziedziczna. W latach 1370-1412 przechowyvtfane byly tu polska korona i insygnia koronne. Najswietniejszy okres zamku Wyszehradzkiego przypada na lata 1320-1490 (do smier-ci króla Macieja Korwina).Nazwa Wyszehradu trafila do historii dyploma-cji poprzez zjazd trzech królów odbywajqcy si^ w pazdzierniku-listopadzie 1335 roku. Zanim to spotkanie nast^pilo, w sierpniu przedstawicie-le królów Czech, Polski i W;?gier na trenczyir-skim zamku omawiali program spotkanla, usta-lili warunki zawarcia unii i przygotowali pisemny projekt ukladu. (Anjou) Karol Robert król w?gier-ski, Kazimierz M/ielki król Polski I Jan Luxemburg król czeski we wspanlalej oprawie spotkali si?Prv nez sa Dunaj posilneny vodami riek tecúcich zo svahov severnych Kárpát otocí na juh, verkymi oblijkmi pretína hory. Na vrcbolku jedného z kop-cov sa tyci horny vysehradsky hrad a na brehu bol postaveny dolny hrad so slávnym palácom král'ov Ludovíta Vel'kého a Mateja Korvina. Dvetisíc rokov na brehu Dunaja strázilo castrum hranice Rímskej rise. Vobdobí sfahovania národov prechádzali tadeto slovanské kmene smerom na juh. Od nich pochádza pomenovanie miesta, co znamená hrad na vrohu. To znací, ze uz V polovici prvého tlsícrocia po Kristovi stál na vrchu hrad. Zvlástnosfou mad'arského jazyka je, ze slová slíjziace na oznacenie miest si zachováVnezmenenej forme, nehl'adá ich vyznam. Takto sa zachoval vyse 1 500 rokov názov jedného z vel'kolepych centier Mad'arského král'ovstva - Vysehrad. Horny hrad aj palác na brehu rieky viackrát uzreli ceskych a pol'skych král'ov. V dobé interregna (1301 - 1306) po vyhynutí rodu Arpá-dovcov ohsadil hrad cesky král' Václav III. V roku 1320 na hrade usporladal okázalú svadbu mad'arsky král' Karol Róbert z rodu Anjouovcov s Alzbetou, dcérou pol'ského princa (neskór král'a) Ladislava Lokietka. Ich synom bol Ludovit Vel'ky, ktory sa pod menőm Ludovit Mad'arsky sa stal i poi'skym král'om. Na tomto mieste hola v roku 1339 uzavretá pol'sko-mad'arská zmluva o nástupnictve. Tu bolaVrokoch 1370 - 1412 strázená pol'ská král'ovská koruna a korunovacné klenoty. Vrchol svojej slávy prezíval Vysehrad v rokoch 1320 - 1490 pocas panovania král'a Mateja Korvina.Menő Vysehrad sa do dejín medzinárodnej diplo-macie prvykrát dostalo v októbri - novembri roku 1335 usporiadanim kongresu troch král'ov. Pred tym, v auguste, zástupcovia ceského, pol'ského i mad'arského král'a na Trencianskom hrade prerokovali program stretnutia, dohodli podmienky uzavretia spojenectva a prlpravili návrh textu dohody. IVlad'ar-sky krár Karol I. (Anjou), pol'sky král' Kazimír III. (Vel'ky) a cesky král' Ján Luxembursky sa stretli za vel'kolepych formalít na hrade VySehrad. Podl'a kroniky sa navzájom obdarovali honosnymi darmi. Pocas obeda vel'kolepého sprievodu sa denne minulo átyritisíc kusov chieba a stoosemdesiat sudov vina.