Bővebb ismertető
ELŐSZÓA Debreceni Egyetem Természettudományi Karán matematikát és fizikát tanultam, majd a Református Hittudományi Egyetemen teológiát. Sokat foglalkoztatott az a nevezetes esemény, mely 1823. november 3-án történt, amikor is Bolyai János magyar matematikus azt írta édesapjának: A semmiből egy új, más világot teremtettem!" Mit is jelent ez? Tettem föl a kérdést magamnak. Hogyan teremtett új és más világot Bolyai János? Ez ugyanis a tudománytörténet egyik legnagyszerűbb pillanata volt.Mint teológus is látom, a keresztyénségnek a hosszú történelme során számos esetben kellett új és más tanítást teremtenie", hogy közelebb kerülhessen az általa hirdetett igazsághoz. A fizikában is tapasztaltam ugyanezt, s itt elég csupán Newton, Maxwell, Planck és Einstein nevét említenem. Különösen is foglalkoztatott az a kérdés, hogy a tudományokban való előrelépés módja, szelleme vajon mennyire alkalmazható a teológiai gondolkodásban. A keresztyénség ugyanis mindig az új életet, a korábbihoz képest a más és megújult gondolkodást hangsúlyozza. Ez a hasonlóság késztetett arra, hogy vizsgáljam mélyebben Bolyai János gondolatait: hogyan teremtett ő a semmiből egy új, más világot? Ekkor figyeltem meg, hogy végül is ő megkereste az euklideszi geometriában azt az elemet, amely zárttá tette azt, s ő egyszerűen fölnyitotta ezt a zárt világot. Ezt hasznosnak és tanulságosnak gondolom minden olyan gondolati rendszer számára, amely tudományos igényre tart számot. Természetesen a teológia számára is!Ennek kidolgozására jó alkalmat kínált egy rangos nemzetközi tudományos kutatói pályázat, amely a Global Prespectives on Science and Spirituality nevet viselte, s amelyet az Észak-