Ablak 1990/2. (dedikált példány) [antikvár]

Balla Gyula KÁRPÁTALJÁN IS VANNAK VÁLTOZÁSOK Kárpátalja mint mesterségesen körülhatárolt geopolitikai egység, az első világháború után jött létre. Ezzel a névvel jelölték a trianoni békekötéssel Magyarországról Csehs/lovákiához csatolt 12.656 km^ területet, amelynek túlnyomó részét egy természeti tájegység, az Észak-Keleti Kárpátok teszi ki, amely az egykori Ung-, Bereg-, Ugocsa megye Tisza-menti síkterületével egészült ki. Az 1919. szeptember 10-i Saint Germain-en-Laye-i szerződés kimondotta, a Népszövetség pedig 1920. november 29-én — a Csehszlovák Köztársaságon belül — garantálta Kárpátalja autont^miáját. Ennek megvalósítása érdekében tett elsö lépésekre azonban csak a müncheni egyezmény utáni kényszerhelyzetben került sor. Ez egyben azt is mutatta, hogy önszántából a megígért nemzetiségi jogok tiszteletben tartására, a liberálisnak mondott csehszlovák demokrácia sem volt hajlandó. Ez a helyzet 1938. november 2-a után, az első bécsi döntést követően változott meg, amikor Kárpátalja déli övezetébe, többek között Ungvárra (Uzsgorod), Munkácsra (Munkacsevo) és Beregszászba (Beregovo) a magyar csapatok vonultak be. A többi kárpátaljai rész visszacsatolása pedig 1939. március 15-18. közölt következett be. Az ezt követő fél évtized — az eufórikus élmények mellett — az ott élők számára megpróbáltatások ideje is volt. Az újonnan berendezkedő adminisztráció — miután legtöbben az anyaországból jöttek — sokszor nem voli tekintenél a helyi többségi lakosság nemzeti érzékenységérc, a két évtized alati kialakult polgári demokratikus hagyományokra. Súlyos terhet és fenyegctetlségel jelenteti az egyre inkább eszkalálódó háború, amelynek tragikus végkifejlete — többek közölt — a kárpátaljai zsidóság deportálása volt. 1944. szeptember 14-én indult meg a negyedik Ukrán Front támadása az Észak-Keleli Kárpálokban, s a román kiugrás k()zbejöltével a V()rös Had.sereg uklóber 28-án már elérte Csap (Csop) vonalát, ezzel a mai Kárpátalja területén véget ért a háború. * A terület megnevezése sűrűn változott a történelem során. E rövid áttekintésben e névváltozatok történelmi, politikai, jogi, földrajzi meghatározottságait nem tárhattjuk fel, csak puszta felsorolásra szorítkozhatunk. A mai magyar nyelvhasználatban a Kárpátalja megnevezés a legelterjedtebb, rövid áttekintésünkben - ha nem idézetről van szó - ezt használjuk. Kárpátalja mai hivatalos, közigazgatási beosztásából adódó neve Kárpálonlúli terület ( ukránul: Zakarpatszka - , oroszul Zakarpalsz.kaja oblaszly). Előfordul még: Podkarpalyja, Ruszka Kraj, Rutén föld, Ruszinszkó, Kárpál - oroszország, Kárpálonlúli Ukrajna stb. megnevezés is. A településnevek első előfordulásakor a magyar mellett az orosz változatát is közíHjük.