Bővebb ismertető
Jelet hagyni a világbanZimonyi István 2016. június 28-án ünnepelte 60. születésnapját. Valójában ez így nem pontos, hisz nem is annyira ő ünnepelte, mint inkább őt ünnepelték tanítványai, kollégái és barátai: egy konferenciával köszöntötték. Most pedig az elhangzott előadásokat "csokorba kötve" kötetté szerkesztették, hogy ne csak az ünnepeltnek, hanem a történelmet művelő kollégáknak és a történelmet szerető közönségnek is átnyújthassák.Az ünnep megállás, számvetés Zimonyi István Egerből indult, a gimnázium elvégzése után angol-történelem szakos hallgató lett aJATÉ- n. Már az első évben megpecsételődött" a sorsa, amikor Róna-Tas András magyar őstörténeti kurzusára jelentkezett. Olyan nagy hatással volt rá a többi előadástól merőben eltérő módszerű óra, hogy azonnal felkereste a Tanár urat, hogy milyen egyéb óráira tudna még bejárni. A Tanár úr elküldte azzal, hogy egyetlen egy embernek nem tud órát tartani, de ő nem adta fel a dolgot, és bejárt a felsőbb éveseknek tartott kurzusokra, hogy majd a következő évben hivatalosan is felvegye az altajisztika szakot. Ez a kitartás azóta is irigylendő tulajdonsága, akik közel állnak hozzá, tudják, hogy a legnehezebb pillanatokban sem szokta feladni, sőt erőt merít a nehézségekből. Az Altajisztikai Tanszéken akkoriban hallgatók is, tanárok is nagyon kevesen voltak. De a legjobbak oktattak, mert Budapestről és külföldről a legjobbakat nyerte meg Róna-Tas professzor. Tanított U. Kőhalmi Katalin, Vásáry István, Bethlenfalvy Géza. Egy-egy kurzusra eljött Mándoky Kongur István és Tardy Lajos. Gyakoriak voltak a külföldi egyetemekről jött vendégek: Sinor Dénes, Halasi Kun Tibor, Sz. Kljastornij, hogy csak a legismertebbeket említsem. Ezek a mdós emberek nagymértékben meghatározták Zimonyi István pályáját is.Kutatási területe sokrétű, ezért a teljesség igénye nélkül csak néhányat szeretnék megemlíteni. Első nagyobb lélegzetű munkája a Volgai Bolgár Birodalom történetét tárgyaló egyetemi doktori értekezés volt, amelyet két évvel az egyetemi diploma megszerzése után, 1983-ban summa cum laude eredménnyel védett meg (Volga Bulghars in the early 13'^ Century). Néhány évvel később, 1990-ben szerezte meg a! Inyelvtudomány kandidátusa fokozatot. Disszertációjának könywáltozata, a The Origins ofthe Volga Bulghars (Studia Uralo-Altaica 32. Szeged, 1990.) talán a legismertebb, legtöbbet idézett munkája, máig alapműnek számít a turkológiában és a történettudományban. Tudományos érdeklődése az évek múltával folyamatosan szélesedett. Központi szerepet kapott a kelet-európai török nyelvű nomád népek középkori történetének, valamint a korai magyar történetnek a megismerése, illetve az ez irányú kutatásokhoz elengedhetetlen források történeti feldolgozása. Kmoskó Mihály hagyatékából három kötetet adott ki (Kmoskó Mihály, Mohammedán írók