Bővebb ismertető
A kivándorlás, mint az európai viszonylagos munkaerőfelesleg levezetésének folyamata, a múlt század 70-es éveitől ragadta magával Közép-Kelet-Európa embertömegeit. Ezzel a folyamattal könyvtárnyi irodalom foglalkozik társadalmi, politikai, szépirodalmi feldolgozásokban. Kevesebb szó esik a kivándorlás újabb hullámáról, amely az első világháború befejezése után vette kezdetét. Mivel a kivándorlás az emberi munkaerő túltermelésének" sajátos tünete, a társadalom egyensúlyának zavarát is jelzi.A századforduló kivándorlását az európai felesleg elvándorlása és az amerikai ipar valamint az árutermelésre berendezkedő mezőgazdaság munkaerő szükségletének találkozása kiegyenlítődési folyamata jellemezte. Az újabb hullámban az első világháború után az amerikai szívóhatás már csak részében érvényesült, mivel már csak az árutermelő nagybirtoknak volt szüksége még egy ideig európai munkaerőre. Az Egyesült Államok korán védekezésre kényszerült a bevándorlókkal szemben és ez a politika szükségszerűen új irányt szabott az Európából kivándorolni kényszerülő tömeg számára Latin-Amerika felé.A világgazdasági válság csak plasztikusabbá tette a termelés és munkaerő világméretű összefüggését. Az európai munkanélküliek egy része a kontinensen, nagyobb fele a tengeren túl próbált megélhetést találni. Mozgásuk és beilleszkedésük a világgazdaság helyzetét is tükrözte.Minden kivándorló nagy problémája, a beilleszkedés ideiglenes, vagy tartós volta érdekelt a tanulmány készítésénél, amire a latin-amerikai magyar csoportok helyzetének vizsgálatánál kerestem a választ. A prespektíva csak részben függött a bevándorlók elhatározásától, sorsukat a befogadó ország viszonyai eleve meghatározták. Ezen belül mégis van különbség a közösségek kialakult életformájában. A különbségek okait keresve próbálok képet adni a magyar közösségek különböző típusáról. A vizsgálódás a kivándorlás irányváltozásától a magyar közösségek öntevékenyen kialakult szervezeteit tekinti át a harmincas évek végéig. A közölt anyag egy hosszabb tanulmány részét képezi, amely a latin amerikai magyar szervezetek tevékenységét a második világháború befejezéséig vizsgálja.I. AZ EURÓPAI KIVÁNDORLÁS, MINT A TÚLNÉPESEDÉS" TÜNETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTAz első világháború és a nyomában fellépő járványok során 20 millió ember vesztette életét Európában. Ennek ellenére az iparilag kevésbé fejlett országok már a háború befejezése előtt számításba vették a munkanélküliség újabb fellendülését a béke idejére. A várt gazdasági fejlődés és fellendülés csak Európa néhány országát és a békés termelés viszonyaihoz szerencsésen alkalmazkodni tudó iparágakat érintette.3