Acta Historica Tomus LXXIV. (dedikált példány) [antikvár]

SZÁNTÓ IMRESZEGED AZ 18481849-ES SZABADSÁGHARC ALKONYÁNA kül- és belpolitikai nehézségek érlelődése folytán a szabadságharc drámájának utolsó felvonása következett. A bécsi udvari körök a császári csapatok áprilisi veresége után bármennyire is kínos lehetett számukra - I. Miklós orosz cártól kértek katonai segélyt. A cár pedig habozás nélkül készen állt a kérés teljesítésére. Ferenc József Varsóban május 21-én a budai vár magyar kézre kerülése napján már az orosz beavatkozás módozatait is rögzíthette. Az együttvéve 204 ezer főnyi orosz intervenciós sereg Ivan Fjodorovics Paszkevic herceg tábornagy vezérletével június közepén már át is kelt a magyar határon. A cári intervenciós hadsereg július első hetének végére Hatvanig szorította vissza a Dembinski vezette felső-magyarországi hadsereget, mely július 13-án CeglédSzolnok körzetében egyesült a Perczel Mór vezetésével itt alakuló tartalék hadtesttel.1A forradalmakat 1849 nyarára mindenütt leverték. Róma és Velence eleste után Magyarország volt a szabadság utolsó bástyája a kontinensen "2 A magyar forradalommal szemben álló kormányok véleményét Palmerston, az angol külügyminiszter az orosz követnek így foglalta össze: Végezzenek a lehető leggyorsabban!" Az olaszországi háború győzelmes befejezésével a császári haderő is erősödött, amely Julius Freiherr von Haynau táborszernagy főparancsnoksága alatt mintegy 83 ezer emberrel szintén támadásba lendült. Június 28-án Győrnél megverte Görgeyt, mire ő azt jelentette a kormánynak, hogy a fővárost nem fogja tudni megvédeni.3A 173 ezer főnyi magyar erővel ekkoriban 370 ezer ember állt szemben. Mind a császári, mind az orosz hadak is, teljesen felfegyverezve és minden szükséges eszközökkel ellátva, messze felülmúlták a magyar hadsereg felkészültségét. A magyar honvédseregnek a továbbiakban minden külső segítség nélkül egyedül kellett birkóznia Európa két legnagyobb, s együttvéve több mint kétszeres erőfölényben levő hadseregével. A vereségek bekövetkeztéhez nem csekély mértékben járult hozzá a belpolitikai válság is.4