Acta Historica Tomus XLII. (dedikált példány) [antikvár]

ELŐSZÓE füzettel megkezdjük a szegedi ipari munkások dualizmuskori szocialista szakmai szervezkedésére vonatkozó jelentősebbnek vélt dokumentumok közreadását. A publikáció-sorozatot abban a reményben bocsátjuk útjára, hogy hozzájárulhatunk a folyamatban levő megyei munkásmozgalom-történeti feldolgozás és forráskiadás munkálataihoz és elősegíthetjük a tervezett megyei szakszervezet-történeti feldolgozás megvalósítását. Bízunk abban is, hogy néhány hasznos adatot szolgáltathatunk az országos munkásmozgalom-történeti kutatáshoz. Reméljük, hogy Szeged dualizmus korabeli múltjának jobb megértéséhez is hozzájárulhatunk a meglehetősen szétszórtan található szakszervezet-történeti dokumentumok kiadásával. Munkánk nem lép fel a teljesség igényével; csupán az ipari munkások jelentősebb szakmai szervezeteit mutatja be és csak a főbb fejlődési vonalak dokumentálására szorítkozhat, csak a legfontosabb kérdéscsoportokra közölhet anyagokat.Az egyes szegedi ipari munkás szakmai szervezetek megalakulásáról és 1914 előtti fejlődéséről az 1960-as évek közepén megjelent szakszervezettörténeti munkáink annak a gondolatnak a jegyében készültek, hogy a helyi munkásmozgalom-tör-ténet egyik alapvető feladata a mozgalom szervezeti alapjának, a szakmai szervezkedésnek a bemutatása. (Az ezzel kapcsolatos elvi kérdéseket részletesen kifejtette Vass Henrik, a gyulai történész vándorgyűlésen 1970. szeptember 17-én elhangzott előadásában. Az előadás szövege megjelent: Párttörténeti Közlemények, 1971. 1. sz. Különösen fontosak a 911. 1. megállapításai.) A fontosabbnak ítélt forrásanyagok teljes szövegének most induló közzététele újabb összefüggések feltárására, a szakmai szervezkedés munkastílusának és több más, a feldolgozásban esetleg kevésbé előtérben álló vonatkozásának érzékeltetésére is lehetőséget ad.Ez a füzet a szegedi ipari munkások szocialista szakmai szervezkedésének első jelentősebb szakaszára, az 1890-es évekre vonatkozó anyagból közöl dokumentumokat. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1890-ben történt megalakulása fordulatot hozott a magyarországi munkások szervezkedésében. Az addig jórészt csak a fővárosra szorítkozó szocialista szakegyleti mozgalom a párt és a budapesti szakegyletek közreműködésével vidékre is kiterjedt. A változás okait elsőnek S. Vin-cze Edit tárta fel A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenységének első évei (18901896) c. kitűnő könyvében. (Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1961.) A fordulat Szegeden, az akkori Magyarország második legnépesebb városában is ekkor következik be. 1890 előtt a munkásszervezkedésnek csak a legelső, szerény lépéseit figyelhetjük meg; saját erőből legelőször a nyomdaipari munkások hoztak létre szervezetet (1873), amely azonban csak az 1880-as évek legvégétől tekinthető osztályharcos alapon álló egyletnek.A szociáldemokrata párt megalakulása után az erős kisipari szakmák (elsősorban a cipész-, szabó-, asztalosipar) munkásai hoztak létre szocialista szakegyleteket. Az 1890-es években a munkáltatók a befolyásuk alatt álló munkásszervezetek, a3