Acta Historica Tomus XXIII. (dedikált példány) [antikvár]

ÚJ IPARI MUNKÁS SZAKSZERVEZETI CSOPORTOK ALAKULÁSA SZEGEDEN 19051906-BAN*Az osztrák és magyar uralkodóosztályok egymás közötti és a magyarországi uralkodóosztályok különböző csoportjai között már évek óta éles, elsősorban gazdaságpolitikai ellentétek 1905-ben kormányzati válságba torkollottak.1 Az 1905-ös év, valamint 1906 első hónapjai a kiegyezés rendszerét változatlan formában fenntartani igyekvő kormányzás addigi működésének legsúlyosabb időszaka volt. A Magyarországon 1875 óta kormányzó Szabadelvű Párt bukása és a koalícióba tömörült ellenzéki pártok győzelme az 1905. januári választáson súlyos csapást mért az uralmi rendszerre. A koalíció választási győzelme ellenére Tisza Istvánnak miniszterelnökként való további megtartása, majd a Fejérváry-vezette darabont" kormány kinevezése, a koalíció által rendezett görögtiizes alkotmányvédő" ellenállás", röviden szólva az elnyomó apparátus már előbb is csak viszonylagos szilárdságának további fellazulása a korábbinál kedvezőbb feltételt teremtett az elnyomottak harca számára. Emellett a századeleji gazdasági válság után már több iparágban jelentkező gazdasági fellendülés, valamint a munkásmozgalom Európa-szerte megfigyelhető erőteljes növekedése, ezen belül elsősorban az oroszországi munkások forradalmi harcának példája is nagymértékben elősegítette a munkások harcának fokozódását. 1905-ben a proletariátus gazdasági és politikai küzdelmének nagyarányú fellendülése Ausztria és Csehország területén, a magyarországi ipari és mezőgazdasági munkásság korábbinál magasabb színvonalú, sokkal erőteljesebb és kiterjedtebb küzdelme, valamint az OsztrákMagyar Monarchia elnyomott nemzetiségeinek körében nagymértékben megerősödött nemzeti törekvések a kormányzati válságot a dualista rendszer politikai válságává szélesítették.2