Adalékok az osztálytudatos vasútmozgalom történetéhez az ellenforradalmi korszakban. I. Az 1922-es év (dedikált példány) [antikvár]

A bethleni-konszolidáció kezdete, az 1922-es év a vasutasmozgalom történetének eseményekben gazdag esztendeje.1. A vasutasmozgalom fellendüléseBethlen István gróf miniszterelnök 1921 őszén világosan látta, hogy már-már az ellenforradalmi rendszer fennmaradását veszélyezteti a politikai konszolidáció és a gazdasági stabilitás hiánya, a szélsőjobboldali csoportok társadalmi feszültséget állandósító terrorja, felelőtlen irredentizmusa belpolitikailag elviselhetetlen, külpolitikailag pedig tarthatatlan. Reálpolitikus lévén, tudomásul vette: számolnia kell a szervezett munkássággal, amely a fehérterror ellenére hű maradt osztályszervezeteihez, s a kivételes megtorló rendszabályok felszámolásával meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) feladja a passzivitás politikáját, és mint a kormány baloldali ellenzéke bekapcsolódhasson az országos politikai életbe. Az MSZDP vezetősége a legális munkásmozgalom fejlődése érdekében ugyancsak szükségesnek tartotta a megegyezést a Bethlen-kormánnyal. A miniszterelnök és a szociáldemokrata vezetők 1921. december 8 - 21. között folytatott tanácskozásának eredményeként megszületett az a politikai kompromisszum, amely a Bethlen-Peyer-paktum néven vált közismertté.A paktum a magyar munkásmozgalom 1919-1945. közötti történetének egyik legvitatottabb kérdése volt. Létrejöttének körülményeit és szerepét történetírásunk már részletesen feldolgozta. Ezúttal csupán a vasutasmozgalom szempontjából kívánom érinteni néhány vonatkozását.A vasutasmozgalom vezetői tisztában voltak azzal, mi várható a szociáldemokrata vezetőknek a kormányfővel folytatott alkudozásától, és erre előrelátóan fel is készítették lapjuk olvasóit.