Adalékok Miskolc polgári közigazgatásának történetéhez (dedikált példány) [antikvár]

I. A VAROS JOGALLASA ES A „'48-AS" TÖRVÉNYEK „Azon bilincsek, amelyek a városok szellemi működését és országgyűlési törekvését nehezítik, feloldattak; a válaszfalak, melyek azon egy község érdekegyesítését, az értelmességek összevetését gátolták, elenyésztek " (Szemere Bertalan) a) Bevezető Mint ismeretes az 1848-as törvények az államszervezetet jelentősen átformálták. Az új útra lépett ország törvényhozásának egyik legfontosabb feladata a közigazgatás átszervezése, megújítása volt. Az új polgári követelményeknek megfelelő helyi önkormányzatok kialakítása is központi feladattá vált. A közigazgatás a végrehajtáson túl a helyi és a központi hatalom általános kapcsolatát hivatott megvalósítani; feladata volt még a helyi érdekek közvetítése a központi hatalom irányában. Az 1848-as törvényhozás ezt jól látta, de a hirtelen felmerülő törvényhozási kényszer miatt és a kellő tapasztalat nélkül ezt csak hiányosan és nagyon hézagosan oldotta meg. A városok és községek helyi szerveit, jogállását és jogosítványait az 1848. évi XXIII. tc. és XXIV. tc. rendezte. Miskolc esetében ez a feladat különösen bonyolult volt. A város nem rendelkezett „szabad királyi városi" címmel, ezért nem az 1848. évi XXIII. tc. vonatkozott rá, mégis ezt a törvényt alkalmazták, amellett hogy Borsod vármegye felé az alárendeltséget mindig fenntartották - bár ezt a város többször sérelmezte. A legfőbb jogi érv az, hogy az 1848. évi XXIV. tc. kiterjeszti a „szabad királyi városok" belkormányzatának ideiglenes szabály- 11