Ahogy a madár énekel... (dedikált példány) [antikvár]

Bevezetés A költészet (a vers) - létszükséglet. Az emberi élet kezdetén a magyarul megszólaló csecsemő versben beszél, rímeket alkot, szüleit egymással összecsengő szókkal szólongatja: mama, papa. Az első játék, amelyet a szülő a gyermek ujjaival űz, mese, költészet, a képzelet játéka: Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte Aztán az első önálló játékok, az első dallamok, amelyeket már maga játszik, maga énekel, igazi gyermekversek, népköltészeti alkotások: Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske Aki óvodába jár, Ott már a „ magas költészettel", az eredeti nyelvi leleménnyel találkozik, Weöres Sándor verseit tanulja: Harap utca három alatt megnyílott a kutyatár (Ugyanis ha van ruhatár, miért ne lehetne kutyatár is ) És mivel a gyereknek is van képzelete, önmaga is tud újszerű képet „alkotni": Ugye, anyu, ha elásnak egy csontvázat, akkor kinő belőle az ember Aztán már csak rossz dolgok történnek. Az iskolából száműzik a versek könyvnélküli megtanulását. Magyarórán, ha József Attiláról van szó, az ötödik padban Józsi kinyújtja a kezét: - „A semmi ágán ül szívem " Hogyan mondhat ilyent valaki? Ennek nincs semmi értelme. Annak viszont van: Add ide a stukkert, majd én meglövöm a madarat. És ez folytatódik. A felnőtt (a komoly, a sikeres, a céltudatos ember) verset már nem tanul, nem hallgat, nem olvas, nem ír. De van kivétel. Van remény. Van, akinek megmarad a vers létszükségletnek, életigénynek, van, akit élni segít a költészet. Nemcsak olvas, nemcsak hallgat, ír is verset. Papp Judit az a kivétel, aki olvas is, ír is verset. Ügy versel, ahogy a madár énekel. Nem kottából tanulta, nem mintákat követ, nem másokat utánoz, nem idegen stílust vesz át. Saját dallama, saját nyelve van. Saját gondolatait, vágyait, hiányérzetét, reményeit, csalódását, emlékeit fogalmazza meg. Verset ír a versről, olvasókat feltételez, a közösséghez szól, a közélet gondjairól, ünnepről és gyászról beszél. A vers élni segíti. És van ok a reményre. Gondoljuk el: Pilinszky János 1946-ban megjelent első papírtáblás verses-füzete negyven oldalon mindössze tizenkilenc verset tartalmazott. A füzet megjelenését rokona, anyai nagynénje és három iskolatársa anyagi áldozata tette lehetővé. Pilinszky Jánost ma a huszadik századi magyar líra egyik legkiválóbb, legismertebb költőjeként tiszteljük. Az itt olvasható szövegek - a maguk szintjén, a maguk eszközeivel, a maguk nyelvén - azt a hitet erősítik, hogy a költészet (ma is) - létszükséglet. íoL' l-U Hiskés Tibor l'f f íf (/.I,