Airport art (dedikált példány) [antikvár]

ELŐSZÓ HELYETT BUCZKÓ IMRE HÁRMAS KÜLDETÉSE Melyik a helyes út - latolgatta Vörösmarty drámahőse, Csongor. Három út állt előtte, ő Tündére alapozta életét. Buczkó Imre képességeire és vágyaira figyelve a műszaki pálya mellett döntött, de festői álmait sem adta föl. Főmérnök maradt, festőművész lett. E kettős hivatás: műszaki munka és művészeti alkotás energiaáthelyezéseket rejt magában. A szabad légóceán révén napi összeköttetésbe került messzi égtájakkal, képzeletét egyszerre mozgatta az ifjúság szabolcsi tája és Bangkok, Szingapúr, Los Angeles környezete egyre inkább globális tágassága lett. Az a tény, hogy a Műegyetemen kapott diplomát, az a főmérnöki beosztás, mely a Ferihegyi repülőtér egyik nélkülözhetetlen vezetőjévé avatta, hozzájárult nemcsak világlátásához, hanem rajzi alaposságához is. A második hivatás nemhogy hátrányára, előnyére vált. Kétségtelen - Ady szavait kölcsönözve - Buczkó Imre is „az Értől az Óceánig" jutott. Mindez fejlődésének ütemét és intenzitását is meghatározza, de az is, hogy maga az Ér, a Nyírség, az ifjúság páratlanul nagy kincset hordoz. Már az Ér is, nemcsak az Óceán. A nyírlövői temető, ahol a sírjelek közt magasodik egy fa, maga az Élet, a kanyarokkal övezett nyírségi, szabolcsi tájak. Mindez az akvarell friss felületein őszinte hamvassággal és pazar színköntösben jelenik meg, a ködös november is, ha rozsdásak a levelek, látjuk: ez az „Ősz". Mindez az anyanyelve. Már maga az élmény is, az azt követő kidolgozás szintúgy. Ez a korszak azt jelenti elsősorban, hogy Buczkó Imre mindent megtanult műfajából, ami egyáltalán megtanulható, így ilyen hordozott és szerzett törvények alapján rajzolta meg családja tagjait, édesanyját, gyerekfigurákat és az emlékezetes Apám portrét. Aiszkhülosz használta először a kiemelést, azt, hogy a jelenségek tömkelegéből elénk állította Prométheusz alakját. Buczkó Imre is alkalmazza ezt, élményei tárházából kiválasztja azt, ami számára a legfontosabb. Kiugrat egy narancsvörös árnyalatot, mely a szürkék tartományában a Naszály kezdődő sebe. Máskor az erdőszél válik jelentőssé képén a megfigyelt lila sáv révén. „Összemosódik a tenger az éggel", írta hajdan Aiszkhülosz, s ezt a víz-felhő térséget festette Turner, Egry József és balatoni látványaiban Buczkó Imre is. Akvarellel járja végig a világot, friss és gondolkodó szemmel láttamozta a siroki várat, folyópartot, hegyeket, zöld fák rozsdásodó lombjait. Visszafogottság, a színek nyugalma, ez az ő feszültsége. Megfontolt, mederbe terelt igazi erő vezérli. Precíz, nem tűri a hevenyészettséget. Érzékeny ábrázolás az osztályrésze, mert egyszerre birtokolja a lelkület tisztaságát és a szerkesztés szigorát. Fegyelmével, önismeretével elérte, hogy sorsának minden feltüremkedő nehézségét festészete javára tudta fordítani. Ő irányítja történéseit, nem az események határozzák meg személyiségét, így lehet erőfeszítéseinek és örömeinek végeredménye a mű. Beosztja, szervezi erőit a kép optimumáig. Akadt iránytűje elegendő. A család használható, bölcs tanácsai, pallérozott önismerete, Németh Béla és különösen Elekfy Jenő, akivel 1963-1964-től alakult ki termő kapcsolata. Az ő akvarelljeinek világos vonalvezetése, könnyedsége, eleganciája, képi fogalmazásának szellemessége komoly inspirációkat adott Buczkó Imrének, s azóta is magabiztosan halad tovább ezen az úton. Minden érdekli, loncsos 7