Akinek kívül is vert a szíve (dedikált példány) [antikvár]

Könyvet kellene írni minden erdélyi magyar pedagógusról, aki a magyar forradalom és a román forradalom" közötti időben dolgozott CSŐSZ FERENC 1956-1990 között tanított Neki állít emléket ez a könyv.Micsoda életerő, rendíthetetlen bizakodás, naponta megújuló elhatározás, elhivatottság kellett abban a sötét időszakban a népnevelő munkájához, amikor úgy látszott, végképp beborult felettünk az ég. Csak az tudta egyenes gerinccel, töretlenül betölteni hivatását, aki együttérzett népével, azonosult sorsával.Csősz Ferenc energiaforrásai kiapadhatatlanok, magatartása, mindennapi élete példamutató volt A megfeszített munka számára erkölcsi, szellemi elégtételt jelentettKitűnő szervezőkészségével nemcsak a rábízott osztályt, de az egész iskola tanulóközösségének kultúrtevékenységét irányította, összefogta a falu fiatalságát és az idősebbeket is bevonta a művelődési életbe. A közös éneklés, a tánc, a színpad, az együtt megélt sikerélmények erősítették az emberek összetartását és szorosabbra fűzték a szereplők és tanítójuk közötti kapcsolat szálait Egyéniségét, szálfa termetét tisztelet övezte. Istentől kapott adottságait, tehetségét kamatoztatta: a labdával a pályán, a színpadon a hegedűvel bűvölte közönségét Belopta magát az emberek szívébe. Sok barátja, nagy szurkolótábora, talán sok irigye is volt, de ellensége senki. A rábízottak küzdelmében osztozott bízott a megmaradásunkban. Hűséges maradt élete végéig szülőföldjéhez, választott faluját szíve utolsó dobbanásáig szerette.Egy jobb, szebb jövőről álmodott.