Anyám üzenete (aláírt példány) [antikvár]

Nagyon nagy tisztelet, mély belső érzés tölti el lelkem, ha e szavakat hallom, így nagybetűvel kezdve: Anyu, Anya, Édesanya, Mama... Egyre többet gondolok én is Édesanyámra, aki már több mint húsz éve nincs közöttünk, de emléke, arca, hangja itt él a lelkemben, továbbra is velem maradt, az év minden napján velem van, s álmomban is vigyáz rám. De azért felnőtt fejjel is érzem tanácsadó, segítőkész hiányát. Most tudom igazán értékelni nagyszerű Emberi, Anyai küldetését, az igazi Anya szerepet, a gyermekáldás magasztos, nemes vállalását. A testében a gyermekfogantatástól, a pici magzat kihordásával, a szülés fájdalmas, de emberen túli perceivel, s a megszületett gyermek láttán a végtelen boldogság örömébe felmagasztalódik az Anya. S következik a gyermeknevelés: a járásra, a beszédre tanítás, a mindennapi életre való felkészítés...Mind, mind az Anyai tettek sorát követik, míg eljő a felnőtté válás kora, az új családalapítás, s jön az unoka vagy unokák... Micsoda belső energia kell hozzá...Édesanyám öt gyermeket szült, nevelt föl. A fölneveléshez kellett a szeretet művészete is, nem lehetett különbséget tenni gyermek és gyermek között. Mindnyájunkat egyformán nevelt, adott ételt, s ápolt, ha betegek voltunk. S ezt tette unokáival is, amíg tehette. Ott sem volt kedvenc, nem tett különbséget.Sok-sok verset írtam Édesanyámhoz, s írok még napjainkban is, mintha még itt lenne. Érzem, velünk van nehéz és boldog perceinkben, napjainkban, éveinkben.Édesanyám távozása után feleségem Édesanyja - Czérna Lászlóné, Borbély Mária-némileg pótolta az űrt, akit a Sors háború után özvegységgel sújtott, s nemcsak gyermekei, de felém és unokái felé is tudta a szeretetet sugározni. Az Anyai ösztön, a belső erő őszinte érzéssel tudott átáramolni, s nyújtani az Anyai védőenergiát...