Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (dedikált példány) [antikvár]

A megtermelt javak cseréjének, illetve a csere feltételeinek és következményeinek vizsgálata az utóbbi három évtized során a magyar néprajz egyik központi problémájává vált. Ez több tényező együttes hatásának eredménye. Részben abból ered, hogy a termékcsere mozzanatainál hangsúlyosabb figyelmet kaptak a termelés ökológiai és gazdasági színterei, a kiegyenlítődés feltételei és lehetőségei: vagyis a néprajz az életmód centrális problémái mentén igyekezett a kérdéskör belsejébe hatolni, figyelembe véve a gazdaságtörténet, a közgazdaságtan és a gazdasági földrajz újabb eredményeit. Másrészt abból, hogy a hagyományos árucsere-kutatás hangsúlyai az árucsere alkalmainak leírásától fokozatosan eltolódtak - a javak cseréjétől elválaszthatatlan - kulturális érintkezés, "migráció", átadás-átvétel kérdései, vagyis a vándorlás és a csere gazdasági megnyilvánulásaitól el nem vonatkoztatható szociális és folklorisztikai tanulságok irányába.