Bővebb ismertető
1848. március 15-e pesti eseményeinek hírei hamarosan az egész országot lázba hozták. írásos forrásaink tanúsága szerint Békés megyében, Szarvason, már március 16-án ismeretesek voltak a Pesten történtek. Tessedik Károly főszolgabírónak a megye alispánjához küldött jelentésében olvashatjuk: a gyors kocsi az éjjel megérkezvén az azzal jött conductor és vendégek nem csak elhíresztelték, hogy Pest városa összes közönsége egy petitiót nyújtott be az ország gyűlésének s annak némely pontjait a nagymélt. kir. Helytartó Tanács által teljesedésbe hozta, hanem egyszersmind tömérdek nyomtatott példányokat is hoztak le, mely az érdekelt petitiót tartalmazza."2 A megye vezetője, Szombathelyi Antal alispán, a fontos tudósítást március 19-én 323. szám alatt jegyezte fel az 1848. évi alispáni jegyzőkönyvébe, a szükséges intézkedésekkel együtt. Batthyány Lajos kijelölt miniszterelnöknek a megyéhez küldött körlevele alapján népgyűlést hívott össze március 22-ére, Gyulára, az akkori megyeszékhelyre. Eljárását így indokolta: Nehogy a nép magára hagyatva, tanácskozásaiba tévútra vezettessék, rend és csendesség felbomoljék, külömbféleség aggodalmakat szüljön, és éppen az által az ügy előmozdítása akadályt szenvedjen "3A népgyűlés március 22-én zajlott le a megyeháza udvarán. A megyegyűléseken rendesen részt vevő nemesség mellett ott szorongtak az udvaron a megye községeinek, városainak küldöttei is. A lelkes hangulatú népgyűlésen a megye vezetői ismertették az országos eseményeket. A Batthyány-körlevél szellemében közbátorsági bizottmány" és nemzetőrség létrehozásáról határoztak. A rend megőrzésére irányuló intézkedések mellett a bizottmány egyik fontos feladata volt a nemzetőrség szervezésével kapcsolatos teendők kidolgozása is.Szeghalom község március 20-a körül értesülhetett az országban történtekről. Ugyanis március 19-én a református egyház presbiteri gyűlésén még nem esett szó a pesti forradalomról. A kül" fiúiskola építése volt az egyik legfontosabb napirendi pont.