Az Egyetemi Nyomda és orvosi-természettudományos szakirodalmunk kialakulása (dedikált példány) [antikvár]

BUZINKAY GÉZAAZ EGYETEMI NYOMDA ÉS ORVOSI-TERMÉSZETTUDOMÁNYOS SZAKIRODALMUNK KIALAKULÁSAAz 1577-től fennálló, majd az 1640-es években új életre kelő nagyszombati nyomda az ellenreformáció kiadójaként tett szert nagy hírre Magyarországon és Európában.1 Ez egyúttal meghatározta kiadott munkáinak jellegét is. A Pázmány alapította nagyszombati egyetem és a hozzá csatolt nyomda egyaránt elsősorban jezsuita volt. A megjelenő művek jobbára teológiai és filozófiai, később jogi és történeti tárgyúak voltak. A jezsuita rend feloszlatása után (1773), az alig korábban alapított orvosi kar (1769) működésével együtt, szemmel láthatóan nagyobb részt vállalt a természettudományok fejlesztésében, mégis uralkodó maradt ,,humán" kiadói irányvonala, mely a 18 19. század fordulójától különböző nyelvű nyelvészeti és szépirodalmi kiadásokkal is gazdagodott. A 18. század utolsó harmadától ugyancsak szembetűnő volt ,,állami nyomda" jellege: a legtöbb hivatalos nyomtatványt itt adták ki. (Joggal nevezhetjük annak a törvénygyűjteményeken kívül pl. a gyógyszerárszabványokat, tágabb értelemben pedig a hivatalosan előírt tankönyveket.)A Győry Tibor által készített első rendszeres orvostudományi bibliográfián kívüP Peleskei Lajos kéziratos bibliográfiája (a 19. század közepétől 1947-ig) dolgozta fel teljességre törekvően a magyar orvosi irodalmat.^ Mind ez ideig nem készült azonban hozzávetőleges felmérés sem arról, hogy melyik kiadó vagy nyomda milyen részt vállalt e tudományágak hazai meggyökereztetésében és fejlesztésében. Mindez tehát, ami az alábbiakban következik, részben hipotézis jellegű, részben csonka vagy megválaszolliatatlanul felmerülő kérdés éppen a megbízható összehasonlító anyag hiányában.Az orvosi-természettudományos kiadások általános adataiGyőry említett bibliográfiája a 19. sz. végéig több mint 15 000 művet tartalmaz köztük szerepelnek azonban a magyar vonatkozású külföldi publikációk is. Ezek pedig a 18. század végéig a túlnyomó többséget képezték, a 19. században is jelentős százalékot tettek ki (főleg Bécs révén). Mindent összevetve elfogadhatónak tűnik, ha legalább 40%-ot külföldi kiadásnak fogadunk el. így tehát maximum mintegy 9000 orvosi és kapcsolódó természettudományos művet nevezhetünk magyarországi publikációnak.^' Fitz József: A magyar könyv története 1711-ig. Bp. 1959. 145.2 Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliographiája 14721899. Bp. 1900.'Kozocsa Sándor: A magyar orvostudományi és egészségügyi bibliográfia a kezdettől napjainkig. MKsz 1961. 190196.' Szinnyei József 1875-ig állította össze Magyarország természettudományi és matematikai könyvészetét, melyben az orvosi szakirodalom is megtalálható. 1875-ig 9821