Az ellopott tündér (dedikált példány) [antikvár]

í.^i-árok titk<2lyan régen történt ez a dolog, hogy még az öregapám öregapjának az öregapja is alig emlékezett rá, akitől aztán unokákról unokákra száll a történet, ahogy a régi ének tartja: Száll a madár ágról ágra, száll az ének szájról szájra.Én is csak azért ismerem, mert édesapám mesélte el. Hogy tehát fennmaradjon az utókor számára, ne merüljön a feledés homályába, elmondom nektek, kedves gyerekek. Úgy mesélem el, mintha velem történt volna meg. Remélem, ezt megértitek és megbo-csájtjátok nekem. Kezdem hát.Réges-régen, az elmúlt századokban, vidékünk arculata nem olyan volt, mint ma. Sokkal több volt az erdő, amelyek tele voltak vaddal. A sűrű, bozótos rétek szinte a házakat érintették. A falvak körül mocsarak és lápos területek húzódtak, amelyekben biztos lakóhelyet talált a sokféle madár. A nádasokban és a zsombékos morotvákban állandóan víz volt. Bennük gazdag halállomány. A békakuruttyolástól éjjel-nappal hangos volt a vidék. Hetés egyes falvait szinte alig lehetett megközelíteni nagy esőzések5