Bővebb ismertető
Bod László által dedikált példány. Borítói kopottasak.
Bod László festőművész Karcagon született 1920. augusztus 26.án. A Képzőművészeti főiskolán 1938-44 között végezte művészeti, pedagógiai tanulmányait. Érdeklődése kiterjedt a néprajz és a művészi bábjátszás felé is. 1949-ben megindította és 5 évig igazgatta az Állami Bábszínházat. 1955 óta kiállító művész. Tanulmányutakat tett több Kelet-európai és nyugati országban, valamint az USA-ban és Indiában. Rendszeresen résztvesz országos kiállításokon. Számos egyéni kiállítása volt Budapesten, vidéki galériákban, szülővárosában. 1958-ban Helsinkiben, utána sok más külföldi városban állította ki műveit (Németország, Svájc, Hollandia, USA stb.). Képeit oldott festőiség, konstruktivitás jellemzi. Erőssége a tájkép, elsősorban szülőhelye és általában az Alföld festői motívumait festi lírai átérzéssel. Ezért kapott Káplár Miklós-díjat 1982-ben és Boromissza Tibor-díjat 1997-ben. Aquarelljeit Egri Biennálé-díjjal tüntették ki 1970-ben. Előszeretettel festi a Velencei tó mediterrán jellegű vidékét, - ahol romantikus nyári műterme van, valamint a pesti Józsefváros sajátos festői témáit. Szatirikus képeivel a kora fonákságait Bírálja. 1990-ben a fővárostól Pro Arte Budapest-díjat, Karcag városától pedig 1996-ban Pro Urbe-díjat kapott. Ez a riportkönyv egy régi ismeretség, barátság sok-sok találkozásából, beszélgetéséből született. Az írót elsősorban az izgatta, milyen szerepet játszik egy művész életében, kialakulásában, szellemi és erkölcsi tartásában a szülőföld. Ez a szülőföld Bod László festőművész és Körmendi Lajos író esetében egyaránt a Nagykunság központját, Karcagot jelenti.