Az idő festett orcái (dedikált) [antikvár]

A szerző által dedikált példány.
Az idő bohóc-arca voltaképpen az íróember „arcmásából" kihámozható. Örülök, hogy örülsz! - szorította meg kezemet íróbarátom régóta várt kötete bemutatója után, aztán rohant (feltöltődik ám ilyenkor az emberfia), hogy dedikáljon, másokkal is parolázzon. Időm sem volt elmagyarázni: minden új könyv örömteremtő alkalom, a jó könyv különösen. Igen, ha az írás misztériumához kapcsolódó érzések tömkelegéből válogatnunk kellene, ma ezt - a könyv örömkeltő képességét - tartanám meghatározónak... Ami minőség (entitás) és így egész a maga nemében, miközben megannyi szállal (mondhatni: idegszálunkkal) kapcsolódik etnikumhoz és esztétikumhoz egyaránt. Persze, az igen képlékeny íróbarátságok és szellemi együvé tartozások egyik legfontosabb előfeltételét is ebben látom. És nem a kinyírások, besározások képességében - bár... ez is lehet „nyájképző" indok.